Múzsák - Múzeumi Magazin 1986 (Budapest, 1986)

1986 / 1. szám

Konecsni György: Dobolok, dobolok, 1945

emléklap, harsonás angyallal, a szöveg alatt a mesterségek, iparágak szimbólumával, neogótikus betűsorokkal. Festményt ábrázol a Styka- Vágó-Spányi nagy csatakörképének kiállításához tervezett reklám is. Készítője a kor egyik vezető plakátművésze, Helbing Ferenc, a Budapesti Ipar- művészeti Iskola grafikatanára, aki nemzedékeket indított el a reklámgrafika útján. A század- forduló utáni művein a lendületes körvonal játssza a főszerepet. Az akadémikus irányzat képviselője volt Tolnay Ákos, aki a millenniumi Ősbudavára mulató és az Ezredéves Országos Kiállítás plakátját készítette, de kereskedelmi tárgyú műveket is, mint például az Excelsior Tápsör reklámját. A kilencvenes évek Párizsban is ismert plakátrajzolója volt Basch Árpád, aki a millenniumi Feszty-körkép reklámját is tervezte. Európai színvonalra a magyar plakát először a századfordulón, a festők kiállításplakátjaival emelkedett. Ferenczy Károlynak 1897-ben a nagybányai festők kiállításához, Vaszary Jánosnak a Magyar Képzőművészeti Társulat 1897-es Tavaszi Nemzetközi Kiállításához, valamint Rippl-Rónai Józsefnek saját, 1902-es kiállításához készült plakátja már stílusában is az új festői plakátnyelv képviselője.

A századfordulós plakátok számban jelentékeny és nagy népszerűségnek örvendő válfaja volt a folklór elemeket tartalmazó plakát. Magyarruhás, mosolygó, pirospozsgás arcú, népszínműből ideperdült leányzók hirdetik a gyógyvizeket, mosószereket, piperecikkeket, fürdőket, olvassák a

7