Múzsák - Múzeumi Magazin 1986 (Budapest, 1986)
1986 / 1. szám
osszcrcoive AZ EZREDÉVES KIÁLLÍTÁSSAL Előkelő mulatóhely Nyitva naponta regéli 10 órától éjfél utánit Töbnkh budapîştI JEGYEK KAPHATOK: A M. K1R. .\Li,AMVASÍTAK OSSZKS Ml'NKT.IKOY IKODAIBAX |’ É8 A KOZLKKKDKSI VÁLLALATOK l’KNZTAUAINAI,. H plakát őseit, a szöveges hirdetményeket már az asszírok és a babiloniak is használták. Közvetlen elődeit a könyvnyomtatás feltalálása óta a vásári metszetek és röplapok, valamint a XVIII, században divatba jött üzleti hirdetések és cégjelzések közt kell keresnünk. A művészi képesplakát története mégis alig több, mint száz esztendős. Széles körű elterjedése a kapitalista társadalom árubőségének következménye. Művészi formáját a grafikai sokszorosítás területén végbement óriási változások, mindenekelőtt a litográfia, majd a színes litográfia tette lehetővé. Az új eljárás először a könyvillusztrációt forradalmasította, majd Daumier, Gavarni sorozataiban indult hódító útjára. A művészi plakát Franciaországban született, ahol a XIX. század közepén a művészek érdeklődése a litográfia felé fordult. A hatvanas-hetvenes évek plakátjai azonban még nem voltak a mai értelemben vett művészi plakátok. A modern plakát megszületése a Franciaországba települt svájci művész, Jules Chéret nevéhez fűződik, aki Angliában ismerkedett meg a litografálás technikájával, majd Franciaországban teremtette meg a mai plakát tömör, frappáns stílusát. Néhány éven belül sok követője akadt Európában és a gyorsan fejlődő Amerikai Egyesült Államokban. A századvég kapitalista fejlődése a plakát gyors népszerűsödését eredményezte. Kiváló művészek egész sora bábáskodott a modern plakát művészi kialakításánál. Chéret törekvéseit Franciaországban Toulouse-Lautrec vitte tökélyre. Plakátjai, melyeket a korabeli párizsi mulatók sztárjainak előadásaira és néhány folyóirat számára készített, a műfaj felülmúlhatatlan, a kor levegőjét sugárzó csúcsteljesítményei. A politikai plakát megteremtője Th. A. Steinlen volt, akinek szintén sok követője akadt a század végén és az első világháború körüli években. A plakát aranykorának jellegzetes stílusa a szecesszió, ennek formanyelvén készültek a szuggesztív erejű, máig csodált, kereskedelmi, kulturális és a fellendülő idegen- forgalmat szolgáló plakátok, de magukon viselik nyomát a politikai plakátok is. Flazánkban a plakátművészet a múlt század utolsó harmadában az anonim, művésznév nélküli plakátokkal kezdődött. Tökéletesen tükrözik a megrendelők igényeit, törekvéseit, az utca emberének vágyott életformáját, mind például az Imperial fügekávéreklám édeskés, naturalista stílusban ábrázolt két gyermekfigurája, kosarukban az akkor divatba jött pótkávéval. Festményre emlékeztet a Csornai Gőzmalom, a Gschwindt-féle pálinkafőzőé és más gyárak reklámja is. A magyar plakát kialakulásában a döntő változást nálunk is a művészek bekapcsolódása hozta. Az első művészi színvonalú plakátok ugyan még erősen festői vagy grafikai jellegűek, de az önálló plakátnyelv már a századforduló első évtizedében kialakult. Az első művészi magyar plakát Benczúr Gyulának az 1885-ös Országos Kiállításra készített plakátja, mely inkább felnagyított, historizáló fi
