Múzsák - Múzeumi Magazin 1985 (Budapest, 1985)
1985 / 4. szám
A Vár legmagasabb részén emelkedik az 1525-ben épült gótikus vártemplom. Innen csodálatos kilátás nyílik a Segesd-patak torkolatánál elterülő városra és a Küküllő völgyére. A vártemplom mellett áll a komoly méltóságú, gazdag könyvtáráról és régiséggyűjteményéről ismert gimnázium. A Vártérre a fedett, 170 lépcsőfokból álló Diáklépcsőn juthatunk le, ahol a római katolikus templom és a reneszánsz stílusú megyeház áll. Előtte Köllő Miklós 1897-ben felállított bronz Petőfi- szobra látható. Néhány lépésnyire van tőle a XIII. században emelt volt dominikánus-kolostortemplom, mely most a szászok ágostai hitvallású evangélikusainak temploma. Az egyik híres segesvári épület, a Schuller-ház bolthajtásos bejárata feletti címer és felirata: „Per spinas ad rosas” (Töviseken keresztül a rózsákhoz) idézi az egykori, erköcstelen életmódja miatt lefejezett polgármester, Johann Schuller von Rosenthal csizmadiamester gyászos emlékét. Szomorú és közismert történelmi esemény kötődik Segesvár nevéhez. A fehéregyházi síkon vívott csatában esett el 1849. július 31-én Petőfi Sándor. A szászok által teremtett sajátos, egyedi szellem és kultúra sugárzik az épületekből, a falakból. Mint' Kós Károly írta: „A szász nép a nyugat középkorával ajándékozta meg Erdélyt”, melynek egyik nagyszerű alkotása Segesvár. SAS PÉTER Biikgű í. w $ 0 1 L/TVJrrrij Iu« Ttl JJJ Az Óratorony, Kós Károly metszete Segesvári háztetők 9
