Múzsák - Múzeumi Magazin 1985 (Budapest, 1985)
1985 / 4. szám
Az argoszi fejedelemasszony, Klü- taimnésztra tíz éve várt már a hírre. S mikor Tróját végre bevették, Agamemnon, az egyik győző a közeli Ida-hegyen óriási tüzet rakatott, „Ida-hegyről küldve tűz-sugárt”. A győzelemről szóló híradás e már- már technikai eszközzel megvalósított módjáról Aiszkhülosz sorai tudósítanak: ,,a láng a lángot küldte tűzfutár gyanánt". Ez az első leírás a világon, amely a természet energiáinak felhasználásával megvalósított hírközlési módról emlékezik. Ida-hegy, majd a Lemnosz szigeti Hermész-szirt, Athosz, Makintosz, Messzapiosz, Kitheiron, Aigipplank- ton, a Szarón-öböl fölé nyúló szirt- fok és Arakhné; megannyi messzire ellátszó, hegytetőn megrakott tűz I. Ferenc József telefonja Morse-rendszerü gép, 1850 ÁTlZflTÁCTÓL adta állomásait e hírláncnak. S ha talán kétkedői lehettek az ókori szerzőnek, az ötvenes években a görögök újból megrakták e hegyeken a tüzeket, s bizonyították, hogy Aiszkhülosz leírása nem csupán a költői képzelet terméke volt. Néhány ezer év múltán, napjainkban a megrakott tüzek helyén karcsú, égnek törő tornyok emelkednek, a magas hegyek ismét hírláncok elemei. A természet energiáit az emberiség a kor technikai szintjén állította szellemi közlekedése szolgálatába. A mitologikus kor és napjaink között sohasem szűnő igyekezet érhető tetten a létrehozott eszközök tökéletesítésére, az átvihető információk mennyiségének növelésére. A törekvés lendülete hol megbicsaklott, máskor erőteljesebbé vált, míg mintegy másfél évszázada egy korszakalkotó találmánnyal, az elektromosság felhasználásával minden addiginál hatékonyabb hírszállító emberi tevékenység, új szakma született: a távközlés. Bár Wheatstone 1838-ban már 62 nevet gyűjtött ösz- sze, akik mind maguknak tulajdonították a villamos távíró feltalálásának dicsőségét, a hatékony, gyors távírás valójában Morséval vette kezdetét. „Állítom, hogy a villanydelejes távirda első felfedezője én Az első magyar asztali telefon, 1900 k. vagyok, és pedig 1832. évi október 19-én tettem e feltalálást, midőn a Sully nevű hajón Franciaországból az Egyesült Államokba utaztam" — írta. A festőművész Morse első, a festőállványán elkészített távírójának leglényegesebb alkotóelemei már ugyanazok, mint későbbi, ismert gépeinek: két elektromágnes, az általuk mozgatott írótű és a papírszalag folyamatos továbbhaladását biztosító óramű. A szakma első nagy találmányait a legkülönfélébb foglalkozásúak hozták létre: az egyik jelentős előd, a szemafor-távíró feltalálója, a francia Chappe lelkész volt, a több távjelző rendszert kimunkáló magyar Chudy pedig zeneszerző, akinek a távíróról szóló operáját még játszották a XIX. század elején. Morse távírója elterjedésével szinte egyidőben Hughes ének és fizika szakos tanár készített távírót — kezelőszerve akár egy zongoráé. Ez utóbbi és a Morse-gépek voltak egy századon át a távíróforgalom minden igényt kielégítő géptípusai. „Apámra gondolok, ki Morse és Hughes gépen zenélt" — írta táví- rász édesapjára emlékezve Juhász Gyula, s bizonyára ő sem hallott a méltatlanul elfeledett két magyar feltaláló, Pollák és Virág zseniális találmányáról. Ha egyszerűen akarIV. Károly telefonja, 1918 nók készülékük lényegét kifejezni, úgy a telefon és a fotó ötvözeteként jellemezhetnénk. Tragikuma, hogy kora igényelt messze megelőzte. Hiszen óránként négy-ötezer szót továbbítottak az akkori úgynevezett gyorstávírók, ám a negyvenezer szó teljesítményű gép kihasználatlan maradt volna még a legnagyobb forgalmú távíróhivatalokban is. Soha sehol nem vezették be. A világon fennmaradt, a Deutsches Museumban őrzött egyetlen eredeti példány után készült makett a Magyar Postamúzeum gyűjteményének egyik legtöbb érdeklődést kiváltó darabja. Már az első világháború éveiben jelentkezett a vetélytárs, a napjainkban általában telexgépként emlegetett távgépíró. Kezelése alig különbözik az írógépétől, és központba kapcsolható, így az előfizetői forgalomban is használható, mint 1876 óta a telefon. Amikor Bell tanár úr, a süketnémák intézetének nevelője egy hallásjavító készülék létrehozásán fáradozott, bizonyára nem jutott eszébe a Bourseul francia távírótiszt által kigondolt telefon szó. Történt, hogy a kísérlethez használt telep savjából néhány csepp a köpenyére hullott. „Watson úr, segítsen!" — szólt át a másik szobába. Történhetett valami 1919-ben készült telefon
