Múzsák - Múzeumi Magazin 1984 (Budapest, 1984)

1984 / 1. szám

> * t'X* t Í »JÍI mîiî,7?ţj

riciusházak, mutatós középületek épültek, mint a dán építészek által tervezett, ókori stílusjegyeket felhasználó Egyetem vagy a Tudományos Akadémia székháza. A főutak mentén megnyitott kávéházak, a Szép Hellasz, a Szabadságharcos pedig az ókori népgyúlések színtereit idézték. Athén a múlt század utolsó évtizedében lépte túl legnagyobb ókori lakosságszámát, a százezer fót. A századforduló táján az Omonia és a Szintagma tér közti főútvonal mentén bankok, kereskedelmi kirendeltségek, irodák révén kialakult az új város közigazgatási, pénzügyi központja. Athénra századunk húszas éveivel válságos időszak köszöntött. A görög—török háborúskodások nyomán 300 000 szülőföldjéről elűzött kisázsiai görög menekült lepte el a várost és környékét. A nincstelen tömeg barakknegyedekben húzta meg magát, amelyekben az egy városból származók továbbra is közösséget alkottak. Ennek emlékét mára számtalan nea, azaz új jelzővel ellátott előváros neve őrzi, például az egykori szmirnaiak negyede, a Nea Szmirni. A megtorlások elől menekülteket „önkéntes számúzöttek", a görög hegyvidékek terméketlen földjeiról, a szegénység elöl menekvók több százezres serege követte. A bevándorlók tömege szétfeszítette a tervezett város szabályos kereteit, és rendezetlen elővárosok gyűrűjébe fojtotta.

Napjainkra Nagy-Athén lakossága a 2000-re tervezett három és fél millió fóré duzzadt. A belvárosi negyedekből, a számtalan elővárosból és a forgalmas kikötőből, Pireuszból összenőtt város

Athén házrengetege és a Lükabettosz-domb

»