Múzsák - Múzeumi Magazin 1984 (Budapest, 1984)
1984 / 1. szám
Vörösgránit bércek a Medeo-völgyben zott víz egyharmada a morénában, jéggel telt üregekben, barlangokban, fagyott homokkőben, törmelékben maradt vissza. A csapdába került víz azután már csak kedvező alkalomra vár {olvadás, földrengés), hogy kiszabadulva hirtelen kialakuló zagyár formájában rohanhasson le 3000—3500 méter magasságból valamelyik völgybe. Az utóbbi száz év során 14 nagyobb szélről számolnak be a feljegyzések. A legnagyobb földcsuszamlások az Alma-Atától szerencsére 50 kilométerre emelkedő, völggyel határolt Talgar csúcs (4973 m) körzetében fordultak elő, ahol a 265 kisebb-nagyobb gleccser (a leghosszabb 12 km) még ma is budapestnyi területet borít be jéggel. Az Alma-Atát 1887-ben teljesen rombadöntő földrengés következtében például mintegy negyven millió köbméter törmelék omlott le a Talgar körüli völgyekbe. A várost elsősorban a Malaja Almatyinka völgyén az Ifjú Gárda csúcs (4395 m) irányából lerohanó sárlavinák veszélyeztetik. 1921. július 8-án éjjel például a nyolc óra alatt nyolcvan hullámban támadó szel egy-két méter vastagságban árasztotta el a város déli részét másfél millió köbméter sáros törmelékkel. A csapás teljesen váratlanul érte a lakosságot. Szemtanúk szerint az ár masszív faházakat is magával ragadott, némelyik ablakában még látszott az égő petróleumlámpa. A szel elleni védekezés gondolata a harmincas évekre érlelődött meg: óriási vasrostélyokat állítottak a Malaja Almatyinka útjába, s karvastagságú drótkötelekkel rögzítették a partba épített vasbeton tömbökhöz. Mint utóbb kiderült, a rácsozat mindössze nyolc másodpercig volt képes ellenállni a zagyár vad rohamának. A vastag sodronyok hitvány cérnaként pattantak el, elemi szálakra foszolva. A jelenlegi gáttól másfél kilométerre felfelé ma is látszanak a parton olyan betontestek, amelyek felületére a kófolyás valósággal rákente a kiálló acélcsonkokat. Az alma- ataiakat az 1963. július 7-én bekövetkezett Isszik- katasztrófa késztette arra, hogy komolyabb védelmi rendszert építsenek ki. Az Isszik tó (nem tévesztendő össze az ugyancsak „meleg víz” jelentésű hatalmas Isszik-kullal) Alma-Atától 60 kilométernyire keletre van, vagyis volt. A tó mintegy nyolcezer éve keletkezett egy hatalmas földcsuszamlás következtében, amely 1780 m magasságnál sziklákkal torlaszolta el a Malaja Alma- tyinkával párhuzamos Isszik folyó völgyét. A tekintélyes alpesi tóvá duzzadt folyószakasz kedvelt kirándulóhelye volt a 12 kilométerrel lentebb, északra fekvő Isszik város lakóinak, míg az említett napon egy újabb óriási földcsuszamlás el nem törölte a kék víztükröt a föld színéről. Az öt-hat méter magas fronttal háromezer méter magasságból lezúduló törmelékár a vízbe becsapódva tengernek is becsületére váló tíz-tizenkét méteres hullámokat korbácsolt a tavon, majd a természetes gátat áttörve röpke három óra leforgása alatt teljesen lecsapolta a tó legalább tizenhét millió köbméternyi vizét. A zavaros ár sivár holdbéli tájra emlékeztető üres tómedret és a magas parton immár céltalanná vált csónakkikötőket hagyva hátra, végigpusztította az egész völgyet, és még Isszik városában is volt elég ereje ahhoz, hogy házsorokat sodorjon el lakóikkal együtt. Az események hatására még ugyanez év őszén döntés született, hogy a Malaja Almatyinka völgyét legalább száz méter magas gáttal kell lezárni, mintegy 1700 méter tengerszint feletti Faragott faajtó egy jurtáról Az Ifjúgárda csúcs magasságnál, 16 kilométerre Alma-Atától. A gátat 1966-ban és 1967-ben egy-egy hatalmas irányított robbantással alapozták meg. Az 1966-os robbantás során például csaknem 5500 tonna robbanószer felhasználásával emeltek át pillanatok alatt 2,5 millió köbméter sziklás földet a beszűkülő völgy falairól a leendő gát helyére. Röviddel megépülése után a völgygát a gyakorlatban bizonyíthatta be, hogy szó szerint állja a sarat. Erre az 1973. július 15-i eget-földet rengető hegyomlás adta meg a lehetőséget. A 3550 méter magasságról expresszvonat sebességgel lerohanó sárlavina négy-öt millió köbméter zavaros masszával töltötte fel egyetlen éjszaka alatt a mesterségesen kialakított medencét. Számítások szerint a gát csaknem 90 gigawattos (1 GW = 1 000 000 000 W) csapást védett ki, nagyobbat, mint előtte bármely ember alkotta építmény. Az utóbbi években újabb védelmi vonal építését kezdték meg a Baisaja Almatyinka és más folyók völgyeiben. Épül egy gát 2500—3000 méteres magasságban is, az itt még bokáig érő Malaja Almatyinka felső szakaszán, néhány száz méternyire a morénafronttól. A még folyamatban lévő munkálatok ellenére a város úgy tekint a szelre, mint végleg elhárított veszélyre. Ezt a bizakodást fejezi ki az a tény is, hogy a világhíres Medeo korcsolyapályát, ahol az 1972-es felavatás óta sorozatban dőltek meg a sebességi világrekordok, közvetlenül a völgygát alatt építették fel. NAGY SÁNDOR 17
