Múzsák - Múzeumi Magazin 1983 (Budapest, 1983)
1983 / 1. szám
Jellegzetes nomád termék a kecskeszőr sátortalp ményeik hasonlítanak a kocsikéhoz. Az úgynevezett déli nomádok nyári útvonala nem csak a Szulejmán-hegységet, de Dél-Afganisztán tartományait (Paktia, Ghazni, Kandahár) is érinti. Egy részük hagyományos déli útvonala megmaradt, mások nyugatra húzódtak. Miután a múlt század nyolcvanas éveiben Abdurrahman emírnek sikerült „pacifikálnia” az ország középső részén elterülő Hazaradzsatot, ott földet adott a déli törzsek vezetőinek, hogy semlegesítse őket. Miután elültek a villongások a hazarák és az afgán törzsek között, ez utóbbiak, megtartva hagyományos nomád életmódjukat, egyenlőtlen kereskedelmi kapcsolatok, uzsorakamat és földjelzálog útján nagy földmennyiségeket szereztek meg, melyet az eredeti lakossággal, a hazarákkal műveltetnek. A pastunokhoz hasonlóan nagy távolságon belül mozognak a beludzsok. Egyes törzsek kétezer kilométert is megtesznek északnyugati-délkeleti irányban az iráni Szisztán, sőt az északi Khorászán és Pakisztáni-Beludzsisztán között, le egészen az Indiai-óceánig, Gwadar, Karachi kikötőjéig. Területüket épp úgy megosztotta a múlt század végén a Goldsmid-vonal, mint a pastunokat a Du- rand-vonal. Számuk jelenleg Iránban és Pakisztánban meghaladja az ötmilliót, ahol nemzeti jogaikért küzdenek. A beludzs törzsek vonulási iránya Afganisztánnak csak a déli részét érinti (Hilmand, Csahár Burdzsak és Kalat között), számuk az országban százezer alatti. Vertikális mozgást is végeznek, ezen csoportjaik Csahár Burdzsak környéki téli legelőkről húzódnak fel északra, Herat környékére. Ha sértve érzik magukat, szinte teljesen kivonulnak Afganisztánból, de ha kedvükre való intézkedések történnek, sokszázezres tömeg áramlik be az országba. Híres szőnyeg- szövők. A szőnyegszövés kizárólag női munka, de az értékesítést férfiak végzik. Nomád legeltetést folytatnak Afganisztán népei közül a kirgizek is, jellegzetes állatuk a jak. Mozgási sugaruk viszonylag kicsi, vertikálisan mozognak a Pamírban. Számuk az afgán oldalon mindössze párezer. A nomádokon kívül fél nomádokat és félig letelepedetteket is szép számban találunk e hegyes országban. A félnomádokra már nem jellemző a nagy migráció, a meghatározott élettérben folytatott évszakok szerinti szabad legeltetés. Téli szállásuk nem melegebb klímájú legelő, hanem zárt, faluszerű település, ahol földműveléssel foglalkoznak, míg a „nagy" nomádok inkább nyaranta kerülnek kapcsolatba a földműveléssel. Mozgásuk szinte kizárólag vertikális. Csak nyaranta főfoglalkozásuk a pásztorkodás, de azt is állandó nyári legelőn űzik. Afganisztánban a nomád és félnomád életmód változatos formáit figyelhetjük meg, sok átmeneti formával. FélnoGilzai nomád férfi mádnak tekinthetjük a türkmeneket, az üzbegek zömét, a kirgizek, hazarák több csoportját és nem egy afgán törzset. A türkmenek közül sokan voltak a század húszas éveiig „nagy" nomádok, a szovjet határ lezárása és a kialakult új életfeltételek kényszerítették őket a téli-nyári legelők szűkebb keretei közé. Egyes törzseik viszont régóta félnomád életmódot folytattak. Az üzbégek zömmel félnomádok, de ősi, szoros és sokszor ellentmondásos viszony fűzte őket a föld- és kertművelő, tadzsik eredetű kultúrákhoz, és mindig vonzotta őket a városok közelsége. Félnomádok az ország nyugati, az iráni Khorá- szánnal határos területén élő ajmakok is, ez a négy nagy törzset tartalmazó mongol eredetű, de török, pastun, beludzs és perzsa etnikai elemeket magában foglaló konglomerátum. A négy aj- mak törzs és a hazarák közül sokan folytatnak félig letelepedett életmódot. Földművelők, de jelentős mértékben foglalkoznak állattartással. Nyáron is csak a lakosság egy része megy fel a nyári legelőkre, a többiek művelik a földet. Ez az életmód a központi és keleti országrész földműveseire jellemző, elsősorban Badakhsán vidékére. Hasonló jelenséget észlelhetünk keleten a nurisz- táni hegyvidéken és Csitrál hegyeiben, az iszlám előtti, ősi vadásztársadalom sajátos nyomaival. Bár századunk során a nomádok körében megindult a természetes megtelepedési folyamat, a jelenlegi afganisztáni társadalmi-gazdasági viszonyok közepette sokáig számolni kell létükkel. Az 1978-as áprilisi forradalmat követő agrárintézkedések számos olyan elhamarkodott lépést tartalmaztak, melyek sértették a nomádok érdekeit, ugyanakkor nem biztosítottak számukra lehetőséget a jelenleginél kedvezőbb gazdasági tevékenységre. Ezért a forradalom második szakaszában óvatosan közelítenek a nomádok problémáihoz. Kezükben összpontosul az ország állatállományának hetven százaléka, a mezőgazdasági terményeknek pedig csaknem felét nomád termékek alkotják. Továbbra is nagy a jelentőségük a belföldi szállításban. A nomádok életkörülményeinek javítása, problémáinak megoldása elválaszthatatlan attól a nemzeti-demokratikus forradalmi átalakulástól, mely immár ötödik éve folyik Afganisztánban, és melynek eredményeképp az országutak, hegyek vándorai változatos embertani jegyekkel, szokásokkal, nyelvekkel rendelkező fiai, lányai egyre jobban otthon érzik magukat immár tudatosan vállalt, közös hazájukban. KATONA MAGDA A nomád asszony vízzel tölti a kecskebőr tömlőt
