Múzsák - Múzeumi Magazin 1982 (Budapest, 1982)
1982 / 2. szám
Meg is találták a lejáratokat, szám szerint hatot, és csakhamar be is rendezkedtek a rejtőzködő, de biztonságos életre. A hat város közül máig kettőt tártak fel: Kaymak- lit és a szomszédságában Derinkuyut. Mindegyik többezer menekültnek nyújtott szállást. Derinkuyu barlangvárosa hat szinten terül el, minden emeleten megtaláljuk a lakófülkéket és a közös helyiségeket. A tágasabb üregek a templomok, tanácskozótermek. Nem hiányoztak a konyhák, ételtárolók, szőlőtaposók sem; a legalsó szinten még egy v, temető is helyet kapott. Az utcák, pontosabban a közlekedő folyosók meglehetősen alacsonyak, csak hétrétgörnyedve járhatunk bennük, hosszuk meghaladja a harminc kilométert. A szellőztető aknákat mesterien álcázták a felszínen, ezért az ellenség egyetlen egyszer sem tudott rajtuk ütni. Igaz, ha rábukkantak volna a függőleges járatokra, akkor sem juthattak volna be a városba. Minden szinten egy irdatlan malomkő reteszelte el a bejáratot, amely oldalról mint egy telefonérme gördült a helyére, ha betolakodótól kellett tartani. A vakond-élet azonban elszigetelte az ókeresztényeket, s a hittérítés akadályává vált. Ezért amint az arab fenyegetés csillapult, Szent Bazil kolostorokat telepitett a felszínre, de ekkor is kihasználta a tufa nyújtotta védelmi lehetőségeket. A barát-lakásokat, sziklatemplomokat a nehezen megközelíthető, égnek magasodó tufa-szirtekbe vájták, szintén többszintes elrendezésben. A földszinti üregek szolgáltak a háziállatok: juhok, kecskék átteleltetésére, míg az emeletekről nyíltak a lakófülkék, a közös helyiségek és a templomok bejáratai. A VII. századtól a XIII. századig csaknem száz ilyen sziklakolostor népesíti be a Göre- mei fennsíkot. A templomok belső tere szolgaian utánozza a bizánci felszíni építészet formajegyeit. A termek kereszt- vagy hosszhajókba rendeződnek, mennyezetük kupolát imitál, a sziklalábak összepréselt oszlopcsarnokok benyomását keltik. A sziklatemplomok belsejét - olykor külsejét is - gazdagon díszítették freskókkal. A színek — a különleges szárazságnak köszönhetően — eredeti élénkségükben pompáznak. Az ábrázolások követhetővé teszik a korai középkor festészetének stílusváltozásait. A Barbara templom faláról még a szentek merev, minden részletében kanonizált portréja néz le ránk. Egyes feltevések szerint a falon látható vésetek, állatkarcolatok még a bronzkori ember kezenyomát őrzik. A Vili. századi képromboló mozgalmak elől itt, Bizánc keleti határszélén sem volt menekvés. A Jézust és a szenteket ábrázoló freskók java részét lekaparták, vagy a fejeket vörös festékkel átmázolták. (A képrombolók puritanizmusa találkozott az iszláméval, az A Jézus születése freskó a Karanlik templomban A Háiom királyok freskó a Karanlik templomban A Karanlik templom bejárata
