Múzsák - Múzeumi Magazin 1980 (Budapest, 1980)
1980 / 2. szám
seskötet, melyből minden központozás kimaradt, költeményei így még dallamosabbak, zeneibbek, lebegőbbek, többféleképpen értelmezhetők, mint ha ki volna téve bennük a vessző és a pont. Maga Apollinaire is dúdolva, valami belső, le- kottázatlan s talán le is kottázhatatlan dallamra költötte őket. Találóan jellemzi költészetét Radnóti Miklós: „Apollinaire az új francia líra úttörő vezére és szervezője, a költői nyelv megújítója. Formabontó, de ugyanakkor formateremtő költő, a francia chanson továbbfejlesztője; képalkotását tündéri báj és újszerű groteszkség jellemzi ... Versei közt képverset is talál az olvasó. A megsebzett galamb és a szökőkút címűt... Érdemes megküzdeni vele, csodálatos ballade-ot nézhet benne a vállalkozó olvasó. S ha ezután szabályos sorokba írná le a költeményt, észrevehetné azt is, hogy milyen külön szárnyalást és távlatot ád a versnek a rajz. A képvers hagyományai különben messzire nyúlnak vissza: Theokritosz, rhodoszi Szimiász, a késő császárkor latin költői, a mesterkedő humanisták egyaránt művelték. Ez különben Apollinaire egész költészetére jellemző; »legvadabb« újításai mögött is hagyomány van, Apollinaire képverse I .. \ h AV , C, *e. i * X \' ir; í V. I, s' .t >7 ^ •u.V’t'Pn lyţ K lutu* K Ce tu ht ‘-n jjV «•' fut n% V te Jé •lutff UvL HV-T \ bk V Max Jacob rajza Apollinaire-ről bátor kísérletező, de Villon és Verlaine hagyományainak is legméltóbb örököse.” 1913-ban végleg elszakadnak egymástól Marie Laurencinnel. Ugyanebben az évben a Boulvard Saint-Germain 202 alá költözik, és itt lakik élete végéig. Marie 1914-ben hozzámegy egy német festőhöz. Az események fölgyorsulnak. A háború kitörésekor Apollinaire önként jelentkezik katonának, majd Nizzába utazik. Itt találkozik Lou- val, akibe beleszeret, és a háború alatt csodálatos verseket, „titkos-erotikus-költeményeket", leveleket ír hozzá, melyek szintén sokkal később jelennek meg nyomtatásban: a 14-es háború költői naplójának nevezhetnénk Levelek Lou-hoz című kötetét. 1917. március 17-én a Mercure de France legújabb számának olvasása közben egy golyó átüti acélsisakját Bois-des-Buttes-ben, a lövészárokban. Koponyalékelést kell végrehajtani rajta május 9-én. Felépülése után folytatja irodalmi munkásságát. Ekkor már az avantgarde folyóiratok és az ifjú költők elismert vezére. 1917. június 24-én matatják be Teiresziasz emlői című verses színjátékát, melynek meghatározásában először szerepel a szürrealista szó: „szürrealista dráma". 1918. januárjában tüdőgyulladást kap, két hónapig kínlódik, míg talpraáll. Május 2-án feleségül veszi Jacquéline Kolbot, a „szép vörösesszőke" lányt, akit még a háború előtt ismert meg. A spanyolnáthajárvány ismét ledönti lábáról, és néhány napi szenvedés után, 1918. november 9-én délután 5 órakor meghal. Flalála óta a cikkek ezrei és a könyvek tucatjai jelentek és jelennek meg Apollinaire-ről, költészetéről, koráról és kortársairól. „Apollinaire a francia költészet egyik legnagyobb hatású megújítója, legötletesebb kísérletezője és tréfacsiná- lója — írja róla Illyés Gyula - a kubizmus, a szimultanizmus, a szürrealizmus stb. stb. első apostola, illetve jókedvű kitalálója: a már nemzetközi Párizs szellemének megszólaltatója, de közben Villon s Verlaine hagyományainak legméltóbb örököse ... Hatása, különösen Francia- országon kívül, óriási: tréfáit is komolyan vették. Elmélázó meghatottsága ellen öngúnnyal, játékossággal védekező költő. A költészet, sőt a nyelvtan, sőt a helyesírás szabályait is elvetette, de legnagyobb verseit a francia klasszikus vers törvényei szerint írta.” VÉGH GYÖRGY A megsebzett galamb és a szökőkút Látom megkínzo*- ^/sodár virágzó szátok MA RET* W MARIE ANETTE LÓRIÉ MIA »toszok« YETTE hol vagytok 6 léi ifjú lányok DE itt e jajgató $ zó kőkút mellett az a galamb 1» ríva repked. * A*1'*' b V 4^’ % *1***<«£-. vo £ Jp \W “ "S% * a kertekben
