Múzsák - Múzeumi Magazin 1980 (Budapest, 1980)

1980 / 2. szám

seskötet, melyből minden központozás kimaradt, költeményei így még dallamosabbak, zeneibbek, lebegőbbek, többféleképpen értelmezhetők, mint ha ki volna téve bennük a vessző és a pont. Maga Apollinaire is dúdolva, valami belső, le- kottázatlan s talán le is kottázhatatlan dallamra költötte őket. Találóan jellemzi költészetét Radnóti Miklós: „Apollinaire az új francia líra úttörő vezére és szervezője, a költői nyelv megújítója. Forma­bontó, de ugyanakkor formateremtő költő, a francia chanson továbbfejlesztője; képalkotását tündéri báj és újszerű groteszkség jellemzi ... Versei közt képverset is talál az olvasó. A meg­sebzett galamb és a szökőkút címűt... Érdemes megküzdeni vele, csodálatos ballade-ot nézhet benne a vállalkozó olvasó. S ha ezután szabá­lyos sorokba írná le a költeményt, észrevehetné azt is, hogy milyen külön szárnyalást és távlatot ád a versnek a rajz. A képvers hagyományai különben messzire nyúlnak vissza: Theokritosz, rhodoszi Szimiász, a késő császárkor latin költői, a mesterkedő humanisták egyaránt művelték. Ez különben Apollinaire egész költészetére jellemző; »legvadabb« újításai mögött is hagyomány van, Apollinaire képverse I .. \ h AV , C, *e. i * X \' ir; í V. I, s' .t >7 ^ •u.V’­t'Pn lyţ K lutu* K Ce tu ht ‘-n jjV «•' fut n­% V te Jé •lutff UvL HV-T \ bk V Max Jacob rajza Apollinaire-ről bátor kísérletező, de Villon és Verlaine hagyo­mányainak is legméltóbb örököse.” 1913-ban végleg elszakadnak egymástól Marie Laurencinnel. Ugyanebben az évben a Boulvard Saint-Germain 202 alá költözik, és itt lakik élete végéig. Marie 1914-ben hozzámegy egy német festőhöz. Az események fölgyorsulnak. A háború kitörésekor Apollinaire önként jelentkezik kato­nának, majd Nizzába utazik. Itt találkozik Lou- val, akibe beleszeret, és a háború alatt csodá­latos verseket, „titkos-erotikus-költeményeket", le­veleket ír hozzá, melyek szintén sokkal később jelennek meg nyomtatásban: a 14-es háború költői naplójának nevezhetnénk Levelek Lou-hoz című kötetét. 1917. március 17-én a Mercure de France leg­újabb számának olvasása közben egy golyó át­üti acélsisakját Bois-des-Buttes-ben, a lövész­árokban. Koponyalékelést kell végrehajtani rajta május 9-én. Felépülése után folytatja irodalmi munkásságát. Ekkor már az avantgarde folyó­iratok és az ifjú költők elismert vezére. 1917. jú­nius 24-én matatják be Teiresziasz emlői című verses színjátékát, melynek meghatározásában először szerepel a szürrealista szó: „szürrealista dráma". 1918. januárjában tüdőgyulladást kap, két hónapig kínlódik, míg talpraáll. Május 2-án feleségül veszi Jacquéline Kolbot, a „szép vörö­sesszőke" lányt, akit még a háború előtt ismert meg. A spanyolnáthajárvány ismét ledönti lábá­ról, és néhány napi szenvedés után, 1918. no­vember 9-én délután 5 órakor meghal. Flalála óta a cikkek ezrei és a könyvek tucatjai jelentek és jelennek meg Apollinaire-ről, költé­szetéről, koráról és kortársairól. „Apollinaire a francia költészet egyik legnagyobb hatású meg­újítója, legötletesebb kísérletezője és tréfacsiná- lója — írja róla Illyés Gyula - a kubizmus, a szimultanizmus, a szürrealizmus stb. stb. első apostola, illetve jókedvű kitalálója: a már nem­zetközi Párizs szellemének megszólaltatója, de közben Villon s Verlaine hagyományainak leg­méltóbb örököse ... Hatása, különösen Francia- országon kívül, óriási: tréfáit is komolyan vették. Elmélázó meghatottsága ellen öngúnnyal, játé­kossággal védekező költő. A költészet, sőt a nyelvtan, sőt a helyesírás szabályait is elvetette, de legnagyobb verseit a francia klasszikus vers törvényei szerint írta.” VÉGH GYÖRGY A megsebzett galamb és a szökőkút Látom megkínzo*- ^/sodár virágzó szátok MA RET* W MARIE ANETTE LÓRIÉ MIA »toszok« YETTE hol vagytok 6 léi ifjú lányok DE itt e jajgató $ zó kőkút mellett az a galamb 1» ríva repked. * A*1'*' b V 4^’ % *1***<«£-. vo £ Jp \W “ "S% * a kertekben

Next

/
Oldalképek
Tartalom