Múzsák - Múzeumi Magazin 1980 (Budapest, 1980)
1980 / 2. szám
Épületet díszítő agyaglap Rómából Római közgyűjtemények anyagából rendezett kiállításnak adott helyet a Szépművészeti Múzeum. A bronzkor vége és a köztársaság létrejötte közötti időszak régészeti emlékeinek bemutatása többek között azt a célt szolgálja, hogy módosuljon a Róma születéséről a köztudatban élő téves elképzelés. Természetesnek tartott igénye volt ugyanis a római hatalomnak, hogy múltját éppolyan dicsőségesre faragja, mint amilyennek a jelenét gondolta. A római történetírás ennek szolgálatában formálta át a történelmet, általában nem a tényeket, hanem az összefüggéseket alakítva az Imperium Romanum eszményéhez. így érthető, hogy a régészet ugyan egy- re-másra igazolja a hagyomány elemeit, az összkép mégis gyökeresen megváltozott. Az i. e. X—IX. századi kultúra tárgyai: kis temetők henger alakú gödreiben hombárokba süllyesztett ház alakú agyagurnák, bronz használati tárgyak kicsinyített másai és az első latiumi emberábrázolások. Ezek a leletek elszórt településeken lakó közösségek hagyatékai, akik viszonylagos egyenlőségben éltek, hiszen nincsenek nagyon szegény vagy nagyon gazdag sírok. Ebben az időben tehát még hasonló szinten éltek Latium és Etruria népei, s Róma dombjain is ugyanolyan települések lakói pásztorkodtak, mint Közép-Itá- lia-szerte bárhol másutt. Az i. e. VIII—VII. században megváltozik a kép: az előző kor közösségei már várost alkottak. Egyes sírokba ekkor néha háromszáz tárgy is került, de másokba csak néhány, az előző korszakból továbbélő típusú tárgy. Sok a görög, főleg korinthoszi illatszeres edény, az etruszkokra jellemző fényesfekete, finomfalú, úgyneveROMA SZÜLETÉSE Ciprusi-föníciai ezüst üst zett bucchero kerámia, de a Földközi-tenger keleti medencéjéből származó tárgy is. A városok létrejötte, a társadalmi tagozódás, a külkapcsolatok megélénkülése két nagy civilizáció: a görög és az etruszk kultúra hatását jelzi. A görög hajósok az i. e. VIII. század első felétől jelentek meg Itália partjainál, hogy fémben szegény városaik számára nyersanyagot cseréljenek használati tárgyakért, borért, illatszerekért. E kapcsolatok fő iránya az elbai és a populoniai vasérc miatt Etruria volt, így az etruszkok kapták a legtöbb ösztönzést a görög kultúrától. Ugyanezeket a változásokat figyelhettük meg Rómánál is, melynek „alapítását” — a korábbi közösségek eggyételepülését — a legismertebb hagyomány i. e. 753-ra teszi. Ez az esemény tükröződik abban a régészeti jelenségben, hogy a Fórumon megszűnik az előző korszak temetője, s ez a hely egy évszázad alatt az alapító települések közösségi életének a központja lett. Az Es- quilinus-dombon fekvő új sírok pedig ugyanazokat a sajátosságokat mutatják, mint a korszak többi latiumi sírja. Még ebben az időben sincs jelentős különbség Róma és Közép-Itália többi városa között. A VI. század Róma történetében az etruszk királyok uralmát és bukását jelenti. Ekkor keletkeztek a születő római művészet legszebbnek ítélt darabjai, például a Regiát díszítő agyaglap, a sisakos női arctöredék, Héraklész és At- héna terrakotta szobra, valamint egy elefántcsont oroszlánszobrocska. NAGY ÁRPÁD MIKLÓS Terrakotta női arc a Fórumból 20
