Múzsák - Múzeumi Magazin 1980 (Budapest, 1980)

1980 / 4. szám

Ha az érkező Győr felöl jövet pillantja meg a pannonhalmi főapátság épületegyüttesét, majd felérve a dombra a vár elé, letekint a tájra, talán felrémlenek Anonymus sorai: „...Aztán ahogy így mentek Árpád vezér meg nemesei, Szent Márton hegye tövében ütöttek tábort, s mind maguk, mind állataik ittak Szabária forrásából. Majd mikor a hegyre felhágtak, Pannónia földjének szépségét látva igen megörültek ...” Ma kétszeres az örö­münk, hiszen mögöttünk ott áll a vár, a főapátság páratlan szépségű épületegyüttese. Az egész épü­let olyan, mint egy monumentális illusztráció a magyar művészet történetéhez. Az első bencések Géza fejedelem hívására 996- ban telepedtek meg a Pannónia nevet viselő kis cEZERj, CÉCV cA cBAi\0^y ^zivÉ^ElS^ tót) is olvastak. 1207-ben Oros (Urias) apát került a kolostor élére. A levéltárban számos oklevél ta­núskodik arról, hogy az energikus egyházfő kemény kézzel és kellő következetességgel rendelkezett a rend életéről. Hosszú utat tett külföldön, járt a pápánál, részt vett II. András szentföldi hadjára­tában, majd hazatérte után nagy építkezésekbe kezdett. Építöművészetünk az ő idejében emelke­dett európai rangra. Később Mátyás király magának tartotta meg a kolostor javadalmait, s a szerzetesi élet szinte tel­jesen megszűnt Pannonhalmán. Világiak kerültek a kolostor élére, ezt az időszakot a kommendá- torság kifejezéssel jelölik. Aztán a pápa húzott hasznot a javadalmakból, mígnem 1500 február­jában a fiatal Tolnai Máté főapát állította vissza a rend és a kolostor egykori tekinélyét. A tö­rök uralom idején a kolostor többször is gazdát cserélt. A Rákóczi-szabadságharc idején a kuruc érzelmű papok bebörtönözték a főapátot. 1786- ban II. József a bencés rendet is feloszlatta, s az épület falai között börtönt akart berendezni. Sok egyéb magyar műkinccsel együtt Pannonhal­ma értékei is elvesztek. 1802-ben Ferenc császár állította vissza a bencés rendet, s tanítással bízta meg a regulájuk szerint imádkozó-dolgozó pa­pokat. Ezt kővetően teljesedett ki Pannonhalma művészeti-építészeti sokszínűsége. A vár kapuján belépve balról az F alakú gim­náziumépület oszlopos bejárata elé érünk. Ez az épület a kolostor legfiatalabb része. 1941 és falu felett, a 282 méter magas Szent Márton-hegyi dombtetőn. Az egykori kolostort Géza fejedelem kezdte el építeni, majd fia, István fejezte be. Első királyunk többször is megfordult Pannonhalmán, Imre herceg is itt találkozott az első magyar le­gendaíróval, Mórral, a későbbi pécsi püspökkel. 1001-ben keletkezett a kiváltságlevél, amely meg­erősíti jogaiban az apátságot. László király pedig már országgyűlést tartott Pannonhalmán, s az ö okleveléből tudjuk, hogy a XI. század végén már nagyon sok értéket őriztek itt. Ebből az oklevél­ből derül ki az is, hogy az egykori bencés papok a szertartáskönyveken és az egyházi irók müvein kívül klasszikus auktorokat (Cicerót, Lucanust, Ca­1943 között épült. A foka ju mellett nyílik az in­tézet reprezentativ elöcscrnoka, Jeges Ernő: A humanista kultúra dicső tése cimű falképével, amely a magyar—olasz I ulturális kapcsolatokat szimbolizálja. Lassan eme kedő kövezett út vezet a kolostorépület elé, mel rnek ablaktalan falát Borbereki Kováts Zoltán k< domborművé díszíti. A súlyos, nehéz tömegből épített relief a magyar bencés rend nevelői-oktatói munkáját jelképezi: István király Gellértre, <z egykori bakonybéli apátra bizza Imre herceg nevelését. A kolostor nyugati homlokzatának tengelyében emelkedik a templom 55 méter magas tornya, Páckh János al­kotása. A mozaikkép 1907-ben készült, Róth Mik­sa műhelyében. Az egyház it jelképező nőalak jobbján István királyt látjuk, amint átadja az alapítólevelet Anasztáz apátnak. A kép jobb ol­dalán Ferenc császár nyújtja át a rend tanításra jogosító levelét Novák Krizosztom főapátnak. A torony önmagában is figyelemre méltó. A víz­szintes és függőleges elemek teljes összhangja, a formák áttekinthetősége, a k >mpozíció geometri­kus ihletésű szerkezete nagy zerűen használja ki a kolostor magaslati fekvését és biztosítja annak ünnepélyes, monumentális jellegét. Mint Lévárdy Ferenc is megállapítja, a toionyépület klasszikus ritmusa cseng vissza a kön 'vtárépület homlok­zatán is. A logikusan megi ogalmazott épület­I 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom