Múzsák - Múzeumi Magazin 1980 (Budapest, 1980)
1980 / 4. szám
Az egyszerű alapszerkezetü, háromhajós, keresztház nélküli, altemplomos, oldalkápolnákkal bővített templomtér négy szakaszra tagolódik. Legfiatalabb része a nyugati orgonakarzatos torony alatti szakasz, amelyet kulisszaszerü hármas iv, Storno Ferenc munkája különít el az eredetileg torony nélkül épült középkori résztől. A könyvtár és a levéltár szinte egyidős a régi kolostorral. A pannonhalmi könyvtár legrégibb könyvtárunk. A rend előírásai szerint az olvasmány hozzá tartozott a szerzetesi életmódhoz: a rendalapító nyomán a szerzeteseknek naponta három-négy órát kellett a szentírással és a szentatyák írásaival foglalkozniuk. A szépen gyarapodó könyvtár azonban a török időkben csaknem elpusztult: 1667-ben mindössze 1614 kötetet foglaltak jegyzékbe. 1786-ban ugyan már 4249 kötetet számlálhattak, de amikor II. József feloszlatta a rendet, a könyvek jelentős része a budapesti Egyetemi Könyvtárba került. 1802-ben 757 kötettel indult meg újra a könyvgyüjtés, s a század végére már 170 ezerre növekedett az állomány. Ma 350 ezer kötetet őriznek a Főapátsági Könyvtárban. Akadnak köztük valódi ritkaságok, a tárlókban kódexek is láthatók. Van XIII. századi teljes szentírás, német evangéliumos könyv a XIV. századból. Pannonhalmán őrzik Aegidiusnak a fejedelmek kormányzásáról szóló müvét, ezenkívül sok misekönyvet és latin hórás (imádságos) könyvet. Több mint 230 ősnyomtatványa van a könyvtárnak. A legszebb a kézi festésű, 1499-ben Velencében nyomtatott misekönyv. Itt található Schedel Világkrónikája és Thúróczy Jánosnak a magyarokról szóló krónikája is. A levéltár a hajdani káptalanterem helyén áll. Az itt őrzött oklevelek ritka értékes emlékek. A legbecsesebb darab a Liber Ruber (Vörös könyv), amely 1217 és 1240 között készült. A börhártya- lapokból egybefűzött könyv az oklevélmásolatok díszes gyűjteménye. Vörös bőrbe kötötték, a másolatokat piros és kék kezdőbetűkkel ékesítették. Ez az egyetlen hiteles helyi könyv, amely az Árpád-korból ránk maradt. A szkriptor 39 királyi és 21 pápai oklevelet másolt le. A könyv külöAz ebédlő (a refektórium) építészeti keretét a tiro- li kőművesmester, Witwer Márton formálta meg, de a pompás alkotás az architektúrafestők és a stukkátorok munkáját is dicséri. A vizuális térelemek, az építészeti tagozatok és a festett falrészek egységes élménnyé alakítják az egyébként egyszerű formákból1 megszerkesztett belső teret. A kerengő, a négyzetes udvart körülfogó folyosó lényegében egyidős a kolostorral. Mai formájában a kései gótika jellegzetes alkotása. Főleg a boltozatok és az azokat alátámasztó konzolok szobrászati díszei érdemelnek figyelmet. Láthatjuk többek között az erő és bölcsesség erényét, és a bölcsesség ellenképét is. nős érdekessége, hogy a hetedik lapon kétsoros hexameteres versben mondja el a kolostoralapi- tást. (Nagy nemből született Walter, kit nagynak is hívnak, / templomot épített a Szent Szűz tiszteletére.) A levéltár legrégibb Írása Pannonhalma 1001-es keltezésű kiváltságlevele. Nem sokkal később, 1055-ben íratta I. Endre király a tihanyi apátság alapítólevelét. Ez a latin nyelvű oklevél a legrégibb magyar s egyben finnugor nyelvemlék. Ötvennyolc magyar szó, kilenc rag és képző olvasható benne. KOROMPAY JÁNOS tömb világosan mutatjc az épület belső beosztását. A lapos dongából .ozattal fedett nagyteremhez a keleti oldalon fé körösen záruló kereszthajó csatlakozik. A két hajó; keresztezésénél tükrös bélésű tambur kupoladot szolgálja a könyvtárterem természetes világítása . A könyvtártermet és a kereszthajót hatalma; félkörív kapcsolja össze. Oszlopokon nyugvó ka zat fut körül, a falat aranysárga tónusú bera :ásos cseresznyefa szekrények burkolják. A főhajó mennyezetét Minerva képe díszíti, melyet nind a négy oldalán 9—9 kisebb kép keresztez. Ezek a magyar szellemi élet néhány XIX. századi' képviselőjét ábrázolják. A könyvtár épületét Engel Ferenc építette és Páckh János bővítette.
