Múzsák - Múzeumi Magazin 1980 (Budapest, 1980)
1980 / 4. szám
A történelem előtti idők óta él az emberben a vágy, hogy birtokolja a világ egyik leghaszontalanabb anyagát, az aranyat. S e gyakorlati szempontból értéktelen anyag méri minden másnak az értékét. A legtöbb elem felfedezési évét és felfedezőjét pontosan őrzik a tudománytörténet lapjai. Az arany egyike a kivételeknek. Időtlen. A régészeti kutatások feltételezni engedik, hogy az arany a tűzzel egyidőben jelent meg az ember életében. Arany és ember kapcsolatában a főszerepet kezdetben minden valószínűség szerint a megkapóan szép szín és csillogás játszhatta. Fizikai tulajdonságai ugyanis bármely gyakorlati célra alkalmatlanná teszik. Sűrűsége igen nagy: 19,6 g/cmi*, azaz a vízénél mintegy hússzor nagyobb. Keménysége viszont szinte legkisebb az összes szorosabb értelemben vett fém között. De lágysága — amely gyakorló-1 tibb alkalmazását akadályozza — teszi alkalmassá finom és sokszor hihetetlenül aprólékos megmunkálásra, melyre a képzőművészet és az iparművészet története bőségesen ad példát. Nem is csoda hát, ha ez ember önmaga és környezete ékesítésére páratlan leleményességgel használja az aranyat évezredek óta. A lágysággal összefüggő fizikai tulajdonság, a nagyfokú nyújthatóság, hengerelhetőség. 0,2 mikron vékony lemezekké hengerelve kapjuk az „aranyfüstöt". Régóta ismert eljárás ez, hiszen a fa, a márvány és számos más anyag arannyal való díszítése aranyfüsttel történt és történik. A vékony szálakká húzott, különböző textilanyagokkal összeszőtt arany pedig díszes és főleg értékes ruhák készítésére alkalmas. Kémiai tulajdonságait nemesfém mivolta határozza meg, s ez egyszersmind néhány gyakorlati célra alkalmassá is teszi, például a fogászatban. Kémiai ellenállóságára utal, hogy a régészeti feltárások során a zöld rézrozsdától fénytelen rézeszközök, fakó cserépedények társaságában úgy ragyog fel egy-egy arnyékszer, mintha az ékszerkirakatból villanna elő. Ékszerek és főleg használati tárgyak készítésekor lágysága miatt rézzel vagy ezüsttel ötvözik. Minden aranytárgyon feltüntetik finomságát, azaz az ötvözés mértékét. A finomságot karátban fejezik ki. A 24 karátos arany az ötvözés nélküli színarany. A karátérték az ezrelékben megadott aranytartalmat jelenti: például a 14 karátos arany 584 ezrelékes. Az arany a köztudatban sárga fém. Aranysárga. Azt már kevesebben tudják, hogy a finom aranypor vörösesbarna. Kémiai reakciókban pedig aranykolloidot (igen finom eloszlású aranyat) lehet oldatokban kiválasztani, amelynek világos vöröstől mélykékig változik a színe. Finom eloszlású kolloid arannyal festik a rubinüvegeket is. Gyönyörű vörös színe és nagy színezőképessége révén ismertté tette a kolloid arany egyik fajtáját, a Cassius-bíbor néven ismertet. Midőn az emberi társadalmak kereskedelmi és gazdasági élete túlhaladta a cserekereskedelem primitív formáit, egyre égetőbbé vált egy ritka, nehezen hozzáférhető, tartós és értékes anyag csereeszközként, munka-értékmérőként való használatbavétele. És ekkor született a pénz. Először természetesen az aranypénz. Talán akkor és ott Föníciában szűnt meg az arany pusztán szép lenni. Drága lett! És elkezdődött ellentmondásos szereplése az emberiség történetében. Az arany mérhetetlen vérontásnak — az emberiség történetének lett főszereplője, s átformálta, méginkább deformálta az emberi gondolkodást. Az arany értékmérőként való megjelenése magával hozta az arany kitermelésének tudatos és rendszeres formáit. Az ősi idők embere a természettől készen kapta a „termésaranyat", de meglelése esetleges volt. A gazdagságát tudatosan megalapozó ember nem várja, hogy belebotoljon szerencséjébe; hegyeket fúr keresztül, folyók vizét meri aranymosó padjára, és érceket kutat. Ma már nemcsak azért kell az arany, hogy láncok, függők és gyűrűk formájában az embert ékesítse, hanem hogy rafinált védelmi rendszerek őrizete alatt téglák formájában tornyosodjék a bankok pincéjében. Bármilyen különös: a háború poklában az ember minden gyönyörű alkotása elpusztulhat, az arany elpusztíthatatlan. A természet 16. legritkább eleme, leginkább elemi állapotban fordul elő, bár számos aranyérc is ismeretes. Az elemi előforduiás legtöbbször nem teljesen tiszta, hanem rézzel, ezüsttel vagy a platinacsalád fémjeivel szennyezett. Az arany-előfordulásokat rendszerint két csoportra sorolják: primer és másodlagos telepekre. Ennek megfelelően beszélünk hegyi aranyról (ez geológiai keletkezési helyén lelhető fel) és mosó aranyról. Ez utóbbit a mindenhová eljutó víz már másodlagos lelőhelyekre szállította. A világ nagy elsődleges lelőhelyei között is előkelő helyet foglal el az Erdélyi Érchegység. Ez a viszonylag kis területre szorult gazdag aranylelővidék már áz ókorban is számos népet csalogatott sziklás, erdős vadonjához. Bizonyos történelmi munkák azt is valószínűsítik, hogy a föníciaiak is bányásztak aranyat ezen a vidéken, s a dákokat megelőző időkben a görögök is. Nagy Sándor aranypénzei a hunyod megyei Petrozsényben, a háromszéki Gelencén és még számos erdélyi helyen előkerültek ásatások során. Amikor Traianus leigázta a dákokat, és Erdélyt római provinciává tette, fantasztikusnak tűnő aranymennyiséget bányásztak ki az Erdélyi Érchegységből. Egyes római történetírók heti öt mázsára becsülik az innen elszállított színarany mennyiségét. Időszámításunk után 105-től 256-ig tíz-húszezer mázsa körül mozoghatott a rómaiak által kitermelt aranymennyiség az Erdélyi Érchegységben. Ezt összevetve az 1493 óta termelt mennyiséggel — vitathatatlan a fényes gazdagság. Körösbánya, Zalatna, Verespatak bányái ontották az aranyat a pazarló, fényűző római élethez. A hunok betörései vetettek véget a virágzó római fémbányászatnak. A dákokat elsöpörte a római uralom és az azt követő keleti betörések sora. Erdély elnéptelenedett, s az egykor mesésen gazdag aranybányák sokszor felszíni feltárásai elvadultak, az erdő birtokába kerültek. A honfoglalást követő időkben Erdély nagymúltú aranybányái újra életre keltek, és a felvidéki aranybányákkal együtt Magyarországot az aranytermelés elsői közé emelték. Az erdélyi aranybányák még a századfordulón is hazánk aranytermelésének 3/4 részét szolgáltatták. Aranytömbök New Yorkban 40
