Múzsák - Múzeumi Magazin 1980 (Budapest, 1980)
1980 / 1. szám
Az áramvonal fogalmát aligha kell magyarázni. Az ideális forma a közismert esőcsepp-alak, amelynek homlokfelülete (a haladás, vagy az áramlás irányában) domborúbb, míg hátsó része hosszan elnyúlva, hegyesen végződik. Ennek a formának a legcsekélyebb a homlokellenállása, és mögötte keletkezik a legkevesebb örvény. A legkisebb ellenállást jelentő forma igénye legkorábban a hajózásban bukkant fel. Sokáig azt hitték: legjobb, ha a hajó orra a kés éléhez hasonló módon hasítja a vizet. Ezért a XVI— XVII. század vitorlásai fordított áramvonalas alakot öltöttek: a hajó eleje volt hegyes, a hajótat pedig tompán legömbölyített. A ma is használatos forma csak a XVIII—XIX. században alakult ki. Új helyzetet teremtett a múlt század végén a közlekedési eszközök fejlődése, az egyre nagyobb sebesség elérésére való törekvés. Az áramló vízbe helyezett test ellenállását elsők között egy magyar matematikus, Martin Lajos (1827-1897) próbálta matematikai úton tárgyalni. A probléma gyakorlati tisztázását a léghajók, majd a századforduló után a repülőgépek megjelenése tette fontossá. Kibontakozott az aerodinamika tudományága. A modern aerodinamika elméletének egyik úttörője és máig tisztelt teoretikusa egy magyarországi születésű fizikus, Kármán Tódor volt. A fizikusok és a tervező mérnökök együttműködése nyomán világosan kitűnt, hogy a sokáig elhanyagolhatónak vélt légellenállás legyőzése tetemes energiát emészt fel. A járművek legkedvezőbb alakjának megtervezése tehát egyúttal fontos gazdasági érdek is. Az áramvonalas gépkocsi-karosszéria kialakításában döntő szerepe volt egy magyarországi családból származó német mérnöknek, Járay Pálnak, vagy ahogyan a nevét használta: Paul Já- . raynak. 1889. március 11-én látta meg a napvilágot Bécsben. Itt végezte tanulmányait is, 1911-ben szerzett diplomát a bécsi Műszaki Egyetemen. Rövid ideig az egyetemen működött asszisztensként, majd az EAG cég konstruktőre Járay Pál első áramvonalas autójának makettjével Járay 1921-es első szabadalmának rajza lett. Tehetsége hamar megmutatkozott. Nemsokára az érdeklődési körének inkább megfelelő munkát kapott a friedrichshafeni repülőgépgyárban. Innen a Zeppelin Léghajógyárhoz került főtervezőnek. 1917-ben kinevezték főmérnökké. A repülőgép- és léghajótervezés során figyelme mindinkább a legkisebb légellenállást eredményező formákra irányult. Az I. világháború után Svájcban telepedett le, és saját tervezőirodát nyitott. Ezekben az években a repülésről a közúti közlekedés kérdései felé fordult a figyelme. Az 1930-as évek végén vízi és víz alatti járművekkel is foglalkozott. Élete utolsó időszakában ismét visszakanyarodott a repüléshez. Megbecsült és nagyra értékelt tervezőként hunyt el 1974. szeptember 22-én. Járay Pál egyaránt otthonos volt az elméleti számítások és a gyakorlati kivitelezés terén. Ennek köszönhette, hogy elképzeléseinek nagy részét sikerült a valóságban is megalkotnia. Legjelentősebb sikereit a gépkocsi-tervezésben érte el. Azok a gépkocsi karosszéria-formák, amelyek ma is korszerűnek tekinthetők, Járay tervezőasztalán születtek meg. Manapság már mosolyt keltenek azok a skatulyaformájú autók, amelyek a gépkocsi-technika kialakulása idején rótták az utakat. Műszaki képzettség nélkül is könriyen elképzelhető, hogy ezeknek a hatalmas, szögletes homlokfelületeknek mekkora légellenállása lehetett. Arra azonban csak a laboratóriumi kísérletek és a léghajókkal folytatott kísérletekből származó tapasztalatok mutattak rá, milyen óriási „fékező" örvénymező keletkezik a szögletes formájú autók mögött. Igen fontosak voltak azok az eredmények, melyekhez a kutatók, így a fiatal Járay is, a szél- csatorna kísérletek révén jutottak el. A szélcsatornában a levegő áramlik, és a műszerek jelzik a behelyezett tárgy mentén fellépő erőket. A kísérleti mérések adatai szerint a köralakú sík lemez légellenállása tizenkilencszer, a szabályos golyóé nyolcszor nagyobbnak bizonyult az ideális áramvonal alaknál. Járay arra törekedett, hogy az adottságok és igények figyelembe vételével, az áramvonalas alakhoz legközelebb álló gépkocsi-formát alkossa 13
