Múzsák - Múzeumi Magazin 1979 (Budapest, 1979)

1979 / 3. szám

Ai egri líceum könyvtára a mai Ho Si Minh Tanárképző Főiskola épületében működik. A lí ceum és belső díszítése a hazai későbarokk épí tészet monumentális műemléke és művészi együi tese. Az egri egyetemi intézmény létesitéséne gondolatát sokáig Esterházy Károly püspöknek, az egyetemi épület tervezését és felépítését pedig Fellner Jakabnak tulajdonították. Az újabban elő került okmányokból azonban kiderül, hogy az egyetemi intézmény létesítését és az Universitas felépítését Esterházy elődje, Barkóczy Ferenc határozta el, és Gerl József bécsi építésznek adott megbízást. Barkóczy távozása után utódja, Ester házy a bécsi építésszel új terveket készíttetett: a régit előbb egy nagyszabású egyemeletes épület re, majd egy második emelettel kiegészítve, a mai terjedelemre bővíttette ki. Egy év elteltével azonban Gerlt elbocsátotta, s a kivitelezéssel Fellner Jakab morvaországi építőmestert bízta meg. Fellner, Gerl alaprajzát és terveit figyelem be véve, folytatta az építkezést, átdolgozta azon ban az épület főhomlokzatának ornamentikáját, a három középrizalit boltozatrendszerét, növelte az ablakok és ajtók méretét.

1781-ben készült el a líceum könyvtára. A könyvtárterem az első emelet dísztermeinek egyike. Csontos! János a Magyar Könyvszemlében, 1880- ban így írja le a könyvtárat:

„A helyiség impozáns, a könyvszekrények a faiak mellett egész a második emelet bolthajtásáig nyúlnak fel, és a bennök arányosan felállított, nagyobbára díszkötésű könyvek nagyszerű szín kölcsönöznek a teremnek. A szekrények körül szé les galéria fut végig, melyhez két csigalépcső ve zet. E teremben van körülbelül 35 ezer köte nyomtatvány, mintegy 200 ősnyomtatvány és vagy 250 kézirat elhelyezve. Ezenkívül még két kisebb teremben van körülbelül 20-25 ezer kötet nyomtatvány úgy, hogy a könyvtár összállományát 50- 60 ezer kötetre tehetjük... A könyvtár, a helyi viszonyokhoz képest, nem szak szerint, hanem a könyvek nagysága szerint van felállítva, s küiö nős gond fordittatik arra, hogy az egyform nagyságú könyvek, a tartalomra tekintet nélkül egymás mellé kerüljenek, s a könyvtárnak külsőleg is tetszetős arculata legyen. E rendszer könyvtár tani tekintetben ma már elavult, s a szakrend szer által már túlhaladott, de ott, hol a helyi séggel takarékoskodni kell, s az olvasók szám nem nagy, alkalmazható. Maga a könyvtár álfa lános jellegű, leggazdagabb azonban theológiai philosophiai, jogtudományi, hazai történeti é csillagászati művekben. Rendesen a meghalt ka nonokok könyvtáraiból és évi vásárlásokból gya rapodik. Van a könyvtárnak rendes olvasó-szo bája is, mely egyúttal a könyvtárnok rendes dől gozó helyisége."

Az északi nagy könyvtárterem mennyezetképéne elkészítésével a püspök Kracker János Lukácsot a bécsi származású és Egerben megtelepedet

mestert bízta meg. A kép tárgyaként Esterházy a tridenti zsinat diszülését adta meg. Az idős mester állandó segédje Zách József volt, s a freskó 1778-ra készült el. Genthon István így ír róla:

„A freskó egyike a legkülönösebb műveknek, melyet a hazai barokk festészet alkotott. A zsinat 132 szereplője a peremen helyezkedik el. Püspökök, legátusok, követek, szerzetesek nyüzsögnek a képen, de nem ők a főszereplők. Egyetlen főszereplő van, a gótikusnak képzelt, fantasztikus architektúra, mely soha nem látott és oda nem illő részleteivel, profilmedaillonokkal és kazettás betétekkel túldiszes bóraként borul a sokadalom- ra. Kracker kifejezetten gótikus belsőséget akart adni, mely minket halványan az angol késő gótikára emlékeztet, s bizarr példája a csúcsíves stílus XVIII, században újjáéledő tiszteletének.”

A könyvtár nagytermének tölgyfa-berendezését, polcos állványait, áttört mellvédű körülfutó galériáját, a földszinti medaillonos-füzéres oromzatú szekrényeket Fellner Jakab tervezte 1778-ban, és Lotter Tamás egri asztalos három évi munkával készítette el. A szobrászdíszek faragásában Halb- lechner Vince segédkezett. „A könyvtárterem berendezése a hazai copf stílusú enteriőrök egyik leggazdagabb, egységes példáját mutatja” - állapította meg Genthon István. Az ovális alaprajzú könyvtár-enteriőr falait a terem öt ablakának megfelelő, azokkal szemben levő öt fülke, illetve a közöttük előrelépő könyvespolcok, valamint a hossztengelyben levő - a két kisebb könyvtárterembe vezető - ajtók tagolják. Az előrelépő könyves állványokat díszes párkányok koronázzák, ezeken színezett, plasztikus füzérekkel övezett, aranyozott tondókban - kör alakú függeszthető dombormüvekben - körtefából faragott reliefek

Amikor 1793-ban Esterházy Károly megnyitotta a könyvtárat a nyilvánosság számára, a gyűjtemény állománya 16 000 kötet volt. A könyvtár majdnem teljesen külföldi szerzők müveit tartalmazta, anyagának csekély hányada, csupán egy-két száza- r^léka volt magyar munka.

Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár a magyar katolikus egyház történetére, s főleg az egri egyházmegye történetére vonatkozó anyagot gyűjti, továbbá az Egerben nyomtatott vagy Egerre vonatkozó müveket.

Az 1965-ben napvilágot látott Könyvtári Minerva tanúsága szerint a könyvtár álománya 80 800 kötet könyv, 9200 kötet folyóirat, 92 ősnyomtatvány, 15 kódex, 389 régi magyar könyv és 570 kézirat. A kéziratok nagy része gyűjtés, vásárlás útján került a könyvtárba, 1783-ban, a bécsi Auersberg hercegi könyvtárból. A kódexek közül művészi díszítésével főleg a Miskolczi Missale tűnik ki, mely eredetileg Garamszentbenedek számára készült, csak később került az egri érsekség bir tokába.

POLGÁR ERNŐ