Múzsák - Múzeumi Magazin 1977 (Budapest, 1977)
1977 / 3. szám
ARADI NORA: BOLMANYI FERENC I5M(MDJ6K QN IS KORIARS $PZ0- MüveszeTONKKrei MAI MAGYAR MŰVÉSZET , sorozat KörereieoL A MAI MAGYAR MŰVÉSZET sorozat kötetei ma már közismertek, közkedveltek. Az eddig megjelent mintegy 37 kötetből, festőművészeket, szobrászokat, építészeket és iparművészeket ismert meg az olvasó. 1977-ben hét kötetben, négy festőművészt, egy szobrászt, egy ötvösművészt és egy építőművészt mutat be a sorozatban a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Bolmányi Ferenc színes, sokrétű művészetét sorozatunk Aradi Nóra kismonográfiájának segítségével mutatja be a nagyközönségnek. Bolmányi festészetében a való világ dolgai nem szépülnek meg, de alkotásai mindig reményt, bizakodást sugallóak, akár nonfiguratív képeire, akár üvegremekeire gondolunk. SZU REZSŐ: XANTUS GYULA Szij Rezső kismonográfiájában egy sajátos hangú, a különböző iskolákhoz alig kapcsolódó művész munkásságát dolgozta fel. Xantus művészete forrásainak egyik ága a népművészetből ered; részben annak egyszerűsége, részben pedig tömörsége hatott rá. A másik forrás a művészettörténet egyes korszakaival való találkozása. KOCZOGH ÁKOS: TEVAN MARGIT Sorozatunkban - hosszú idő után - ismét sor kerül ötvösművészről szóló kötet kiadására. Tevan Margit jelentősége abban áll, hogy művészete mintegy előkészítette az ötvösséget arra, hogy kinőhessen a díszítő művészet alkalmazkodó szerepéből. A közeljövőben jelenik meg a sorozat további két kötete: KOMJÁTHY ATTILA: MAKOVECZ IMRE „Makovetz Imre művészete - miként a szerző írja — sem nem racionalista, sem irracionalista, nem formalista, nem funkcionalista, hanem mindezek szintézise - ötvözése a gyakorlattal." Törekvéseit tekintve mindenekelőtt talán azt kell megállapítani, hogy Makovecz népi építészeti formáktól ihletve keres egy új, modern építészeti formanyelvet. VÉGVÁRI LAJOS: LUZSICZA LAJOS Luzsicza Lajos SZOT-díjas, Munkácsy-díjas festőművész. Munkásságának jelentős része a tájfestészet körébe tartozik. Művei többnyire dimbes- dombos, hegyes-völgyes tájakat idéznek, a nyugtalan terep szinte készen adja a képszerkezet ritmusát. A sorozatot e kötettel megújított formában jelenteti meg a Kiadó. Az eddigi 3-4 egyszínű kép helyett 16-ot adunk a szöveg közé tördelve. Az új kötetek ára: 20,50 Ft. A könyvritkaságok, természettudományi érdekességek, régészeti tárgyak gyűjtése már a XVII—XVIII, században elkezdődött Debrecenben, de a Déri Múzeum csak 1902-ben, 75 esztendővel ezelőtt alakult, szerény Városi Múzeumként. A múzeum első kiállítása Debrecen költője, Csokonai halálának évfordulóján, 1905-ben nyílt meg, a költő egykori házában. A többi vidéki múzeumhoz viszonyítva elég későn alapított debreceni múzeum bizonyára sokáig megmaradt volna a maga szűkre szabott keretei között, ha Déri Frigyes 1920-ban, majd testvére, Déri György 1938-ban nem adományozza Debrecennek nagyszerű, a múzeumot egyszeriben értékessé tevő gyűjteményét. A Városi Múzeum helytörténeti gyűjtéssel foglalkozott, Zoltai Lajos vezetésével kimagasló régészeti, várostörténeti, irodalmi gyűjteményt hozott létre. Ecsedi István, a debreceni muzeologia másik kiváló egyénisége pedig a néprajzi gyűjteménynek vetette meg az alapját, bár az ő tevékenységének java már nem a Városi Múzeum, hanem a Déri Múzeum idejére esik. A közvélemény úgy tartja, hogy a Déri Múzeum anyaga főleg Déri Frigyes adományain alapul, pedig a Déri-gyűjtemény fontos része Déri II. Rákóczi Ferenc ezüst serlege
