Múzsák - Múzeumi Magazin 1977 (Budapest, 1977)
1977 / 3. szám
Déri Frigyes György Kárpát-medencei népművészeti, valamint Déri Miksa és Kálmán képzőművészeti gyűjteménye is. A debreceni múzeum alapját nem egyetlen ember, hanem egy család áldozatos munkája teremtette meg. A család minden tagja fogékony volt a kultúra és a művészet értékeire. A műveltséget az ember szellemi fejlődése és kibontakozása szempontjából nélkülözhetetlennek tartották. Az egyetemes kultúra értékeit azért gyűjtötték és tették közkinccsé, hogy azok ne csak önmaguk, hanem a tágabb közönség tájékozottságát is fokozzák. Ez a szempont késztette a Dérieket, amikor gyűjtésükkel megvetették a debreceni Déri Múzeum alapját. Déri Frigyes (1852-1924) gyűjteménye gazdag, általános művelődéstörténeti kollekció. A történelem és a kultúrtörténet jelentős korszakait fegyverek, szerszámok, ékszerek, edények, ötvösművek képviselik. Értékes numizmatikai és képző- művészeti anyaggal, könyv- és levéltári ritkaságokkal teremtette meg a mai múzeum törzsanyagát. Az Európából, a Távol-Keletről és Egyiptomból származó műtárgyak leírását és csoportosítását is ő végezte, kellő hozzáértéssel. Úgy tervezte, hogy gyűjteményét valamelyik magyar városnak ajándékozza, hogy az a közművelődést és az ifjúság sokoldalú képzését szolgálja. Választása az akkoriban egyetemi várossá lett Debrecenre esett. A város a gyűjtemény számára méltó épületet emelt, mely máig a legkorszerűbb vidéki múzeumépület az országban. Ennek elkészülte után, 1930. május 25-én nyílt meg a Déri Múzeum. Az épület előtti téren a debreceni születésű Medgyessy Ferenc allegorikus szobrai láthatók, melyekkel az 1936. évi Párizsi Világkiállítás nagydíjót is elnyerte. A múzeum megnyitásakor egyúttal megszűnt a korábbi Városi Múzeum, anyaga beleolvadt a Déri Múzeum gyűjteményébe. Az új, Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján készült épület hamarosan szűknek bizonyult az egyesített gyűjtemény számára. 1938-ban Déri György követte bátyja példáját, és Kárpát-medencei népművészeti gyűjteményét Debrecennek adományozta. A nagy mennyiségű anyagot nem lehetett már a Déri Múzeum épületében tárolni és kiállítani. A múzeum megkapta a közvetlen szomszédságában levő egykori Gazdasági Akadémia épületét, s ebben nyílt meg 1941-ben a Déri György Néprajzi Múzeum. Déri György katonaként sokfelé megfordult, s ekkor figyelt fel többek között Erdélyben a tárgyi néprajz sokoldalú alkotásaira, ő indította el a paraszti kultúra tárgyainak gyűjtését. Aranylakk borítású Buddha A Városi Múzeum helytörténeti és Déri Frigyes átfogó művelődéstörténeti anyagát szerencsésen egészítette ki Déri György iparművészeti és néprajzi gyűjteménye, mellyel hazánk és a szomszéd népek jellegzetes viseleti darabjait, nép- művészeti értékű használati tárgyait és eszközeit adományozta a múzeumnak. A múzeum ma értékes darabokkal képviseli a pásztorkodás, a halászat hagyományos eszközeit, kerámia, szőttes és hímzett alkotásokat. A város történetét is nyomon követhetjük a múzeumban őrzött emlékek segítségével. Kiállították például az 1772-ből származó „Arany Egyszarvú” debreceni patika teljes berendezését és felszerelését, az egykorú recepteket és orvosi könyveket. A régészeti kiállítás az őskortól a honfoglalás koráig mutat be olyan egyedülálló ritkaságokat, mint egy avar fejedelmi sírból származó tárgyakat. A Déri Miksa és Kálmán megalapozta képzőművészeti anyagban a Medgyessy Ferenc szobor- és a Holló László képgyűjtemény mellett a XVI11—XIX. század sok jelentős mesterének művét őrzik. Közülük is Barabás Miklós, Borsos József, Lotz Károly, Székely Bertalan, Mészöly Géza, Benczúr Gyula, Paál László és Munkácsy Mihály képei tűnnek ki. DANKÓ IMRE Elefántagyar váza, XVIII. sz. 39
