Múzsák - Múzeumi Magazin 1976 (Budapest, 1976)
1976 / 2. szám
HAJNÓCZY GÁBOR A müncheni olimpiai stadion alaprajza és nézete Az olimpia, mint intézmény, kedvező hatással volt és van az építészetre. Ha azonban arra gondolunk, hogy az olimpia történelmi intézmény, amely ókori és újkori fejlődése során változatos ideológiai tartalmakkal egészült ki (ez nem mindig jelentett gazdagodást), és ennek megfelelően formai változásokon is átment, korántsem tarthatjuk annyira egyértelműen kedvezőnek a hatást. Az ókori olimpiák egészen más jellegűek voltak, mint korunk négyévenkénti versenyei. A futó-, birkózó- és más versenyek, viadalok tulajdonképpen az istenkultusszal függtek össze, amely a rendezvény- sorozat lényege volt. Az antik Hellaszban több olyan szent hely ismeretes, ahol valamelyik isten tiszteletére, az egész görögség számára kultikus összejöveteleket rendeztek, s ezek programjának egy részét képezték a versenyjátékok (pl. Iszthmosz, Nemea, Pytho stb.). A leghíresebb szentélykerület az Élis állambeli Olympiában volt. Itt Zeusz tiszteletére gyűlt össze a görögség színe- java, minden négy évben, és ilyenkor fegyvernyugvást parancsoltak. A hagyomány ereje a görög kultúra egyik legszebb intézményét teremtette meg az évszázadokon keresztül ismétlődő olympiai összejövetelekben, egészen időszámításunk II. századáig, amikor Olympia kulturális jelentősége hanyatlani kezdett. Az ókori versenyek nem kizárólag, sőt elsősorban nem sporttalálkozók voltak. Minthogy az istenkultuszban a hely is fontos volt, a versenyek színhelye nem változott. Az Olympiában felépült szent kerület legfényesebb épületei kultikus rendeltetésűek voltak. Egykori leírások szerint a Zeusznak, Hérának és más isteneknek szentelt templomok és oltárok voltak a legnagyszerűbbek. A stadion ezekhez képest szerény létesítménynek számított. Szoborsor vezetett a bejárathoz, amely — a görög építészetben szokatlan - boltíves lefedésű. Ez a fedett bejárat az egyetlen „épített" része a téglalap alakú stadionOlympia. A stadion bejárata „lelátói" és küzdőtere.
