Múzsák - Múzeumi Magazin 1975 (Budapest, 1975)
1975 / 2. szám
Gyakran olvashatjuk, hogy ezt vagy azt a „betyárcsárdát” helyreállítják és az idegen- forgalom céljaira hasznosítják. A hajdani csárdák összeházasítása a betyár jelzővel, szépen mutatja, hogy mily mértékben befolyásolták köz- gondolkodásunkat a romantikus képzelgések. A csárdák ugyanis fontos közlekedési és kereskedelmi intézmények voltak a maguk idejében, és vajmi kevés közük volt a betyárokhoz. Semmivel sem több vagy kevesebb, mint napjaink eszpresszóinak, vendéglőinek, szállodáinak a bűnözőkhöz. Ha az egykori csárdák mai megfelelőit keresnénk, akkor az egyre szaporodó „au tócsárdákhoz", méginkább a „motelokhoz" kellene eljutnunk. Ezek töltik be ma azokat a feladatokat, amiket egykoron a csárdák. A hajdani csárdák a korabeli civilizáció által ugyanolyan megkívánt, szükséges és hasznos intézmé- A korcsma vagy kocsma szó nyék voltak, mint a mai ven- délszláv eredetű, és megven- déglátó intézmények. A kü- dégelést jelent. A középkorban lönbséget köztük, a gazdasá- és a feudalizmus későbbi szó- gi-társadalmi változás, a tech- zadaiban azokat az épületeket nika, főleg a közlekedés fej- nevezték korcsmának, ame- lődése hozta létre. lyekben a földesurak az év egy Ezzel a meghatározással tá- meghatározott szakaszán áruvolról sem akarunk a csárdák sították boraikat. A korcsma felújítása, újbóli hasznosítása voltaképpen csapszék, aminek ellen szólni, sőt, ezeknek a az a lényege, hogy a helyiség- műemlékeknek a gondozására ben olyan szék, lóca, állvány kívánunk ösztönözni. Annál is van, amin csappal ellátott, inkább, mert a vasútközleke- csapra vert hordó áll. Szerény dés mellett ismét előtérbe ke- berendezésű helyiség ez, a bor rülő úti, országúti közlekedés itcénként, meszesenként való törvényszerűen magával hozza eladására szolgált, az egykori csárdákhoz hasonló vendéglátó intézmények létesítését, esetleg a régi csárdaépületek felújítását, működtetését. A csárda fogalmának tisztázásához néhány más fogalom jelent. tisztázása is szükséges: korcs- A taverna vagy taberna voltamra, csapszék, taverna, duty- képpen korcsma, azzal a kü- tyán, fogadó, vendéglő, szál- lönbséggel, hogy pincében, loda. földbe mélyesztett helyiségA legfejlettebb fogadókban egy-két vendégszoba is volt, ahol a hosszú úton lévő utas megpihenhetett. A fogadók fontos része volt az udvaraikon álló kisebb-nagyobb állás, ami alá a szekereket, kocsikat, határokat, hintákat bevontatták, amíg a vendég a fogadóban tartózkodott. A lovak nem maradtak az állásban, hanem a fogadó istállójában kaptak helyet, élelmet, gondozást. A fogadókból alakultak ki a vendéglők, amikben az étkezés vált a lényegessé, és a szállók vagy szállodák, ahol viszont a szállásadás vált elsődlegessé. A fogadónak, a vendéglőnek és a szállodának a korcsmához hasonlóan az a közös sajátsága, hogy a településekben, a falvakban, a városokban alakultak ki. Ezzel szemben a csárdák a településeken kívül, a falvak, városok határaiban, általában a váltásának, etetésének idejé- településektől távol létesültek, re), és szerény ennivalót is ad- De nem akárhol, hanem fontak. Főleg szalonnát, kolbászt, tos útvonalak mentén, azok füstölt húst, illetőleg ezekből kereszteződésénél, folyami át- gyorsan elkészíthető ételeket, kelőhelyeknél, hidaknál, vámA HORTOBÁGYI CSÁRDA TORNÁCA SZÍNES LEVELEZŐLAP A HORTOBÁGYI CSÁRDÁRÓL, 1887-BÖL A korcsmatartas fontos földesúri jog volt. Rendszerint bérbeadták és a bort a csapiárok vagy csaplárosok mérték el. A csapiár német eredetű (Zapf- ler) összetett szó, és bormérőt ben volt. A tavernánál inkább ismert — különösen hazánk déli részein — a duttyán elnevezés. Ez az oszmántörök eredetű, hozzánk délszláv közvetítéssel került szó ugyancsak földbe mélyesztett, pincében lévő korcsmát, csapszéket, borkimérést jelent. Az említett borkiméréseknek az a közös jellemzője, hogy a települések belsejében épültek. Kezdetben a korcsmák berendezése a lehető legszerényebb volt: valóságos csapszékek voltak. Lassú fejlődéssel érték el, hogy ülőalkalmatosságok is legyenek bennük, hogy bor mellett másféle italt, esetleg ételt is lehessen ott kapni. A települések belsejében alakultak ki a fogadók (vendégfogadók). Legtöbbjük valamelyik közlekedésileg jelentős település korcsmájából fejlődött ki. A borkimérés mellett itt már várakozó-, pihenőhelyet is létesítettek (a lovak itatásának, 4
