Múzsák - Múzeumi Magazin 1975 (Budapest, 1975)
1975 / 1. szám
FELVÉTEL INDUL. • • tétsége utón innen nyílt először ablak a nagyvilágra. És az első szovjet filmekkel olyan világba tekinthettünk be, amelyet 25 éven át elzárt, bemocskolt a szovjetellenes propaganda. A mozik üzembe állítása után megkezdődött a filmgyárak újjáépítése. Először a Hunnia Gyarmat utcai telepét állították helyre. Ezt követte a Magyar Film Iroda Könyves Kálmán körúti telepének újjáépítése a MA- FIRT dolgozóinak keze munkájával. A helyreállítás lendülete olyan volt, hogy 1945 végére 3 játékfilm is elkészült, közöttük „a béke beköszöntése óta Európa első játékfilmje, A tanítónő”. A fasiszta törvények által 1938 után elfojtott, vagy a pálya szélére szorított energiák gejzírszerűen törtek felszínre. Ezzel párosult az a tekintélyes szervezési és műszaki tapasztalat, amelyet a Horthy-korszák filmgyártása közben szereztek. Mindezek együtt megmagyarázzák azt a példátlan gyorsaságot és leleményességet, amellyel a magyar filmipar helyreállt. Zavar és bizonytalanság az energiák hovafordításában mutatkozott. A két világháború között a magyar filméletnek nem volt a baloldallal rokonszenvező, humanista szellemű jelentős csoportosulása. A polgári ellenzék hívei előbb vagy utóbb emigrációba kényszerültek (Fejős Pál, Kertész Mihály, Korda Sándor, Székely István, Vajda László és még sokan mások). A film művészi lehetőségeinek ébrentartása elméleti térre szorult össze (Hevesy Iván, Komor András). A gyártásban részt vevők többsége a különböző kommersz- és propagandafilmekkel gyakorlatilag kiszolgálta a mindenkori politikai konjunktúrát. A felszabadulással sokan a vállalkozás szabadságát vélték visszaszerezni. Erről tanúskodik a sokféle filmtervről már 1945-ben közzétett újsághír. A MAFIRT tervei között szerepelt Bródy Sándor A tanítónő, Háy Gyula Tiszazug, Gergely Sándor Vitézek és hősök című színművének, Kassák Lajos Angyalföld című regényének és Ganz Ábrahám életének filmrevitele. A Kisgazda Párt Tamási Áron Tündöklő Jeromos című színművének filmváltozatát a nézők részvényjegyzése alapján tervezte elkészíteni. (1946-ban Mezei próféta címen el is készült, bemutathatatlanul alacsony színvonalú, műkedvelő jelleggel.) További tervük volt Körmendi Ferenc Budapesti kaland című regényének filmrevitele és a Lánchídról szóló film. A Nemzeti Parasztpárt Sarló Filmvállalata Darvas József Szakadék című színdarabjának filmfeldolgozását tervezte. A tervek többsége azonban kopro- dukciós volt, elsősorban angol, osztGAÁL FRANCISKA A XIV. RENÉ FELVÉTELÉRE KÉSZOL A német megszállás, a nyilas rémuralom és a háborús ostrom minden más iparágnál nagyobb arányban sújtotta a magyar filmipart, mely teljes egészében Budapestre összpontosult. A két állami filmgyár, a Hunnia és a Magyar Film Iroda felvevőgépeit, műtermi és laboratóriumi berendezéseit Szálasi kormánya Nyugatra hurcoltatta. Csupán elrejtett vagy itt felejtett berendezések és magánkézben lévő felszerelések maradtak meg. Az egyik eldugott budafoki filmraktárban például csaknem másfél millió méter nyersfilmre bukkantak. A szinte teljes pusztítás ellenére a szakma igyekezett gyorsan talpra- állni. A Magyar Kommunista Párt filmvállalatának, a MAFIRT-nak dolgozói „még ostrom alatt, gránáttűz- ben, lelkes rohammunkával helyreállították és üzembe helyezték az Uránia Filmszínházat. A felszabadulás után ez a színház nyílt meg elsőnek 1945. február 3-án, orosz filmmel, a kultúra, a szórakozás számára", hirdette az első évforduló alkalmával az Uránia falán elhelyezett emléktábla. Az Uránia megnyitásának rendkívüli hatása volt. Budán még folytak a harcok, de az elcsigázott, ostromlott fővárosba ezzel a mozival már a béke tért meg. A nyilas rémtettek és légópincék kilátástalan söIELENET A TANÍTÓNŐ C. FILMBŐL 15
