Múzsák - Múzeumi Magazin 1975 (Budapest, 1975)
1975 / 1. szám
rák és román tőkéstársakkal. Angliában és Hollywoodban sok magyar filmes élt. Egyesek ezek anyagi támogatására számítottak, amikor filmjeiket magyar és angol változatban szándékozták elkészíteni. Pl. a Globus-Meteor produkció 5-6 film magyar és angol változatát tervezte, közöttük az első lett volna Pánczél Lajos Titkárnő kerestetik című forgatókönyvének megfilmesítése. A film cselekménye szerint „a vezér- igazgató előbb felveszi, aztán elveszi a titkárkisasszonyt". A Hagyományos osztrák—magyar filmbarátság is feléledt. Zilahy Lajos A fegyverek visz- szanéznek című regényéből Keleti Márton tervezett magyar—német változatú filmet forgatni Tolnay Klárival, Ajtay Andorral és Jávor Pállal a főszerepben. Harsányi Zsolt XIV. René című filmje német nyelvű változatának forgatása el is kezdődött Gaál Franciskával és Hans Moserrel a főszerepben. Hír szerint a rendező, Ráthonyi Ákos egy-egy kövér kacsával és 2 liter saját termésű borral kötötte le az osztrák színészeket bécsi útja alkalmával. A lelkes vállalkozásokban a jószándék olykor keveredett a dilettantizmussal. Ez történt a Gertler Viktor rendezte Hazugság nélkül című filmben is. A gyártulajdonos producer saját lányának szerepeltetéséhez kötötte a film költségeinek fedezését. A feltételeket elfogadták, mert biztatni kellett az óvatos tőkés producereket. Gertler Viktor így nyilatkozott erről: „Mint rendező, jól tudom, hogy selyempapírba csomagoltan, fehér kesztyűs kézzel kell a gyártásra vállalkozó tőkével bánnom.” A bárgyúra sikerült Hazugság nélkül és a hamisan időszerűsített Aranyóra miatt is jogosan írta Darvas Szilárd: „Filmes urak, tőkések, producerek... csinálják inkább a régi, hülye, cigányzenés magyar filmeket, de ne keverjenek hozzá szocializmust, marxizmust, ár- és bérelméletet, csupa olyan dolgot, amelyekből egy intelligens munkás szemináriumot tarthatna önöknek . . .” (Fényszóró, 1945. 17. sz.) A hogyan tovább kérdésére tehát egyre sürgősebbé vált a határozott felelet. Keleti Márton rendező és Zsoldos Andor producer Bródy Sándor A tanítónő című színművének filmváltozatát rendkívül nagy figyelem és visszhang közepette készítette el. A mű azonban nem tudott megszabadulni a Meseautó sablonjától. A kemény szókimondások, éles konfliktusok után végül a duhaj ifjú Nagy két karjában viszi, és feleségül veszi Tóth Flóra tanítónőt. A befejezés happy endjének fonákságát szóvá tették a korabeli kritikák is, de elsősorban a vállalkozás új, demokratikus színezetű igényét ünnepelték ebben, a felszabadulás után elsőnek elkészült magyar játékfilmben. Hiszen a forgatás nagyon viszontagságos körülmények között zajlott le. A forgatócsoportot egy újjáépített mozdony vontatta külön szerelvény szállította Pest környéki felvételekre. Jávor Pál a felvételek közben lovas kocsijával felborult és megsérült. A nagy siker és az elismerés azonban mindent feledtetett. A Magyar Rádió helyszíni közvetítést adott az ünnepi díszelőadásról és a riporter, Pluhár István sorra megszólaltatta a film készítőit és szereplőit. A filmgyártás tehát megindult. A filmművészet egy-két megszállottja azonban mindent elölről akart kezdeni. „Ne legyünk folytatás. Sem az őrségváltás rendszerének, de az azelőttinek sem!” A magyar demokratikus filmélet megteremtéséhez „filmművészre van szükség, aki mondanivalóit, elképzelését nem egy más művészet nyelvéről fordítja filmre, hanem a film önálló törvényei szerint gondolkodik és önti formába elképzeléseit". Szőts István röpiratának idézett részei Balázs Bélának a Fényszóró 1. számában írt kérdéseivel csengenek egybe: „Kérdezi tisztelettel a Fényszóró, hogy miért nem láthattuk a földosztás híradófilmjét? . . . Folyamatban vannak-e már az első magyar néparatás történelmet mutató, történelmet örökítő filmfelvételei?... Ha ma fotografálhatnók a budapesti 1848. március 15-ét — elszalaszta- nók-e ezt a filmhíradót? Vajon a magyar földosztásnak történelmi jelentősége kisebb-e? Nem új, igazi honfoglalásról, nem új forradalomról van-e szó?” Az öntudattól vezérelt, „népben, nemzetben való művészi gondolkodás” és munka lassan bontakozott ki. A történelmi filmkrónikák készítésében az első hónapok felismerésének hiányát szovjet filmszakemberek pótolták. A Budapest ostroma című dokumentumfilm mellett ők örökítették meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 21 -i megalakulását Debrecenben, a fegyverszüneti egyezmény aláírását Moszkvában és a földosztás néhány helyszínét is. A magyar fi lm riporterek az 1945. május 1-i felvonulásról készítették a fel- szabadulás első filmkrónikáját, hogy utána a MAFIRT Krónikákban hetenként számoljanak be az újjáépítés rohammunkájáról, a demokratikus Magyarország hétköznapjairól. A híradó- és riportfilmek mellett Kálmán Viktor (Vasi), Bedő István és Kassovitz Félix irányításával megindult a rajzfilmgyártás is. MAFIRT Mosoly gyűjtőcímmel 3 kis rajzfilmet készítettek: a falusi libáról, aki Pestre érve — fekete lesz, az igazolt reakciósról, akit mindörökkön kísért nyilas árnyéka és a kis hölgyről, akinek egy hasáb fától is melege lesz. A játékfilmkészítés művészi útja sokkal lassabban bontakozott ki. A már említett beidegződések mellett erősen hatottak a visszahúzó körülmények. A mozikat elárasztották a háború alatt kitiltott angol, amerikai és más nyugati filmek. Tucatjával mutattak be 1945 előtt készült magyar játékfilmeket is. A kommersz és giccsfilmekhez szokott nézők nagyobbik hányada idegenkedve, érJELENET AZ ARANYÓRA CÍMŰ FILMBŐL ló
