Múzsák - Múzeumi Magazin 1973 (Budapest, 1973)
1973 / 3. szám
fia: Pál, Mátyás és János Anastasius a gőzerejű fecskendő szerkesztői. Szabadalmat — öt évre — 1824- ben nyertek a helytartótanácstól, „nova syringa cum nonnulis mutationibus, a vaporaria machina”, vagyis újfajta, némely változtatásokkal és gőzerejű géppel ellátott fecskendő gyártására. A feltalálók 1832- ig három ízben tökéletesítették gőzfecskendőjüket. Pesten ez idő tájt Eberhard Henrik a Hazai és Külföldi Tudósítások című újságban hirdeti „Tűzi FetskenNemsokára egy feltaláló a skót fővárosban ezen az elven alapuló oltókocsit épített, 250 liter víztartalommal. Magyarországra az első gőzfecskendőt Széchenyi Ödön hozatta Angliából. A gróftól a tűzoltási eszközt 7203 forintért és 71 krajcárért Pest város tanácsa megvásárolta. Az első hazai gyártmányú gőzfecskendőt, amelyet Pelles Antal tervezett, 1877. április 4-én próbálták ki a pesti Duna-par- ton a Belvárosi templom előtt, órási közönségsikerrel. ..SZERKOCSI" A TŰZOLTÓ LECENYSEG, A LÉTRÁK ES A MENTÖ- FELSZERELESEK SZÁLLÍTÁSÁRA AZ 1870-ES EVEKBEN dóit". Ajánl olyat, melynek ládája vörösfenyőből készült, tizenöt akó víz fér bele, s egy minutum alatt kilenc akó vizet kifecskendez. Konkurense, Remekházy Károly új vízi masinájával tizenhat ölnyi, csöbörfecskendőjével pedig tízül nyi magasságra vállalja a víz fel I övei lését, „egy minuta alatt két, illetve fél akó mennyiségben ...” A Kossuth Lajos rendezte Első Magyar Ipartestületi Kiállításon 1842-ben Renner Károly és Remolt József vízipuskát, Hornung József hordozható fecskendőt kínált. A soproni Seltenhofer Frigyes-cég 1847-ben 12 akós, önszivattyús, ipari kiállításon érmet nyert fecskendőjét Ausztriába is exportálta. Az első automobil gőzfecskendő 1862-ben készült. Párizsban ez idő tájt Charlier és Vignon szénsavval nyomott fecskendővel kísérletezett. Sajátos védelmi gépezetet konstruált a budapesti Vízművek igazgatója a Nemzeti Színház és az Opera színpadjainak óvására. „Esőkészüléké- ből” záporszerűen áradt a víz. (Az Operában ma is van ilyen, működőképes állapotban.) S magyar világ- szabadalom Szilvay Kornél szárazoltó készüléke. Porral, valamint a motor kipufogógázaiból nyert semleges gázzal oltott. Sőt, ha kellett, víz- permetet is keverhettek az oltó gázba. Zárt tűznél az ajtón minimális rést vágtak. Csupán annyit, hogy a sugár bevezetéséhez elég legyen. A gázt addig fúvatták az égő helyiségbe — porral, vízpermettel keverve —, amíg a tűz teljesen el nem fulladt, a környezet le nem hűlt. Szilvay vízkár nélküli szárazoltó készülékét a párizsi világkiállításon is bemutatták. Sikerrel. Budapesten először 12 1928-ban, egy Bajza utcai műteremben támadt tűznél próbálták ki, a festő képei épen maradtak. A hazai tűzoltóság érdemes egyénisége a „legnagyobb magyar” fia: Széchenyi Ödön, Pest város tanácsának 1869-ben javasolta hivatásos tűzoltóság felállítását. Az első osztag, tizenkét ember, 1870. február 1-től státusba is vétetett. (Széchenyi Ödönt később az isztambuli, illetve a japán tűzvédelem megszervezésére, modernizálására is felkérték.) S amikor Budát, Óbudát és Pestet 1873-ban egyesítették, Pesten már 65 hivatásos tűzoltó volt, 1899-ben 198. 1930-ban Magyarország 54 vidéki városából viszont még 26-ban nem gondoskodtak hivatásos, 1300 községben pedig semmiféle tűzoltóságról. A nagyüzemek közül az Óbudai Hajógyárban 1855-től munkálkodott magán tűzoltócsoport. A Ganz-gyár Mechwart András főmérnök irányította gyakorlott tűzoltóosztaga, ha hívták, a városi tűzesetekhez is kivonult. A II. világháború alatt a fővárosi tűzoltás — mai pénzben — százmillió forint értékű berendezéseinek 80 százaléka elveszett, elpusztult. A tűzoltóság fölszerelését a nyilaskeresztesek Németországba hurcoltatták. A felszabadulás után egyetlen gépjármű nélkül, csupán kézi vontatású szerekkel végezték munkájukat a tűzvédelem bátor, kötelességtudó emberei. . . . A tűzvédelem múltjának, jelenének dokumentumai ma Kőbányán láthatók, a Martinovics téri Tűzoltómúzeum tizenkét kiállítási termében. LÁSZLÓ MIKLÓS FENT: AZ ELSŐ MAGYAR TÜZOLTÓSZERGYAR HIRDETÉSE 1878-BÖL KÖZÉPEN: AZ ELSŐ MAGYAR GYÁRTMÁNYÚ BENZINMOTOROS SZERKOCSIK EGYIKE. A KOHLER TOZOLTÚGYAR KÉSZÍTETTE 1904-BEN LENT: EGYKORÚ ÚJSÁGRAJZ A PÁRISI NAGYÁRUHÁZ TÜZKAT ASZTRÖFAJARÖL
