Múzsák - Múzeumi Magazin 1973 (Budapest, 1973)
1973 / 3. szám
FÉMBE METSZETT TÖRTÉNELEM Történelmünk tárgyi bizonyítékai közül a pénz is híven fejezi ki a változó korok gazdaságát, életét. Érzékenyen viszonyul minden új jelenséghez, háborúkhoz, békéhez, történelmi helyzetekhez. A történelmet olvashatjuk róluk. A magyar pénzverés kezdete a királyság megalapításához fűződik. Ismerték és használták a magyarok a pénzt — főleg bizánci aranyat és arab ezüst dirhemet — korábban is, de a X. század végére alakultak ki azok a gazdasági, társadalmi és politikai feltételek, amelyek lehetővé tették az önálló pénzverés megkezdését. István király első pénzének előlapján egy lándzsát tartó kéz van, ISTVÁN KIRÁLY ELSŐ PÉNZE amely a lándzsának a krónikásoktól és István ábrázolásáról ismert királyi jelvény szerepét mutatja. A hátlap felirata - REGIA CIVITAS - István király pénzverő városára utal. István második pénztípusa egyszerű keresztet ábrázol — ismertebb és elterjedtebb volt, külföldön is szívese,, fogadták. István király pénze a középkori de- nárrendszer szerint készült (dénárt és ennek felét, az obulust verték) és ez volt érvényben az Anjoukig. Természetesen a három évszázad változásai szerint változott a pénz minősége is. Zavaros időket silány veretek jellemeznek, rendezett gazdasági életet jó minőségű pénzek. NAGY LAJOS ARANYFORINTJA Az utolsó Árpádok alatti és utáni pártharcokban, trónviszályokban meggyengült Magyarországon An- jou-királyaink ismét megerősítették a központi királyi hatalmat, fellendítették az ország gazdasági életét, sikeres pénzügyi reformot hajtottak végre, amelynek során megjelentek a magyar aranyak és garasok. Ezek közül ritkaságával tűnik ki Nagy Lajos aranyforintja, amely gótikus keretezésben rombusz alakú magyar— anjou címert ábrázol. A küzdelmes XV. századot váltakozó minőségű pénzek jelzik, jellemzik. A központi hatalmat ismét egy kivételes képességű uralkodó: Mátyás király szilárdította meg. Az erős központi hatalomnak virágzó gazdasági élet és kultúra volt velejárója. Rendezett pénzverésének keretében újra megindította a Nagy Lajos óta szünetelő garasverést, aminek egy unikális aranyverete is fennmaradt. Előlapja Mátyás címerét ábrázolja, hátlapja a Madonnát. Művészi szempontból is jelentős, a reneszánsz jegyében készült. Kevés olyan korszak van, amely any- nyit adott volna a művészetnek, mint a reneszánsz. Az éremművészet a medáliakészítést köszönheti neki; Itáliában a képzőművészet nagy mesBAKÓCZ TAMÁS ESZTERGOMI ÉRSEKRŐL KÉSZOLT EMLÉKÉREM MÁTYÁS KIRÁLY GARASANAK ARANYVERETE terei mellett az éremművész Pisa- nello a kor első művészei közé tartozott. Természetes, hogy a magyar reneszánsz király — Mátyás — udvarában is készültek emlékérmek, Ba- kócz Tamás esztergomi érsekről maradt fenn egy érem, sajnos ismeretlen mestertől. A XVI. század jelentős változást hozott a pénztörténetben; a gazdasági élet nagyobb értékű ezüstpénzt kívánt, s ezt az igényt elégítették ki a tallérok. Magyarországon II. Ulászló kezdett tallér formájú pénzt veretni, bár ezek még nem voltak forgalmi pénzek. Előlapjukon a Nagy II. ULÁSZLÓ TÍZSZERES ARANYFORINTJA 13
