Múzsák - Múzeumi Magazin 1973 (Budapest, 1973)
1973 / 1. szám
ország hatalmas kiterjedésű belső tavait, például a Vátternt (vadstenai kastély) és a möleri tavat is. (Drott- ningholmi és a gripsholmi kastély.) Ez utóbbi kettőt III. Gusztáv építtette a XVII. században. Ö honosította meg az udvari színházat Svédországban. Mindkét kastélynak van tehát egy barokk színházmúzeuma, amelyben még ma is játszanak. A kastélyokat eredeti rendeltetésüknek megfelelően konzerválták, fő látnivalójuk a berendezés: a különböző stílusú garnitúrák, szőnyegek, vázák, ötvösművészeti remekek és néhány értékesebb festmény. Külön említést érdemel talán a gripsholmi kastély 3000 darabot számláló történelmi portrégyűjteménye (a magyar múltat néhány Habsburg-portré képviseli). A kastélyokat park övezi, a drottningholmit kettő: egy őspark angol stílusban, és nyírott bokor labirintus a francia udvari ízlés szerint. Ez a kettősség hű képe a skandináv klasszicista kultúra orientációinak is. Páros csillagzatok A csillagászatból ismert jelenség, hogy néhány égitest mindig társáIBSEN DOLGOZÓSZOBÁJA Skandináviának nincsenek Uffizijei -VâŞy Ermitâ^sai, ezért az észak-európai útiprogramokat aligha befolyásolja múzeumok, műkincsek megismerésének vágya. De talán épp ezért okoznak annál örömtelibb meglepetéseket a „váratlan találkozások”. Méghozzá egyáltalán nem csak a specialitások terén. A távolság csalóka perspektívája hajlamossá tesz — legalábbis bennünket, nem szakmabeli kívülállókat —, hogy csak azt tartsuk számon a nemzetek kultúrájából, amelyről okvetlenül illik tudni egy művelt embernek. A skandináv országok művészetéből az ősi viking ipar, a skanzenek népművészeti rezervátumai, a neoklasszicista szobrászóriás: a dán Thorwaldsen és a modern építészet zárja le horizontunkat. Most arról szeretnék beszámolni, ami felborította kényelmes előítéleteimet. Várak és kastélyok Az első benyomás Helsingörben illúzióromboló. Hiába keressük Hamlet várát. Már a fogalommal is baj van. A HELSINGÖRl VAR ES LOVAGTERME Képzeletünkben a vár okvetlenül valami magaslaton jelenik meg, és ehhez társulnak a középkor rekvizitu- mai: vastag, meredek falak, mohos lőrések, ösztövér, kísértetjárta bástyák stb. Kronborg vára legkevésbé sem felel meg e képzeteknek és a vidám, kecses francia reneszánsz épületben aligha lehetne Shakespeare tragédiáját hitelesen filmre venni. Már a kronológia sem egyezik. Kronborg 1574-től 1585-ig épült, tehát még alig száradt meg rajta a vakolat, amikor 1600-ban Shakespeare a drámát megírja, és valószínűleg még semmi sem állt a helyén, amikor a XIII. század elején Saxo Grammaticus: A dánok története című művében Amleth herceg történetével a forrásként kínálkozó alapanyagot rögzítette. De külsejében sincs semmi középkorias. Jellegzetes vízi vár: egy földnyelvre épült, a helsingöri szoros bejáratánál. Nem is vár, inkább kastély. Stratégiai rendeltetésével — az áthaladó hajók megadóztatásával — csak néhány elegáns ágyúcskája hivalkodik. Máskülönben pompás udvara, fényes dísztermei, a káprázatoson gazdag berendezés — elsősorban gobelinek és bútorok — az európai udvari kultúra nyugati felvirágzásával egyenértékű vetületet mutat. Hasonló vízi kastélyok ékesítik Svéd28
