Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 1. szám
homokban - mindenki kertész-szakember. A város varázsa épp abban van, hogy jobbjai ... a parasztság jobbjaival együtt ko- morlanak, ha veszedelem fenyegeti a kecskeméti szigetet. Kecskemét „jobbjai" közé tartozott Tóth László (1895-1964) is. Nevét mindenek előtt a sakkozók ismerik, emlékét a Kecskeméten évente megrendezett sakkverseny őrzi. Tóth László jelentősége azonban túlnőtt a sakk és a város határán. Tóth László a kecskeméti Részvény Nyomda igazgatójaként a haladó magyar irodalom egyik legeredményesebb támogatója volt. Vezetése alatt a Részvény Nyomda a magyar szellemi élet egyik legfontosabb műhelyévé vált. Orosz László tanulmányából értesülhetünk arról, hogy - az anyagi haszon minden reménye nélkül - a művek milyen sorozata jelent meg Kecskeméten. Kassák Lajos, Ily- lyés Gyula, Németh László, Áprily Lajos, Csuka Zoltán, Vajthó László, Gelléri Andor Endre, Szabó Lőrinc, Sinka István, Képes Géza és mások művei, valamint a folyóiratok közül a Tanú, a Válasz, a Gondolat, a Látóhatár, a Protestáns Szemle, a Magyarságtudomány, az Apolló, Hont Ferenc két Színpad-a, a Magyar Sakkélet stb. Kecskemét szellemi élete ma is élénk. Mura- közy János ecsetjét ma a Kecskeméti Művésztelep ifjú művészei használják. Katona József szellemét pedig a költő születésének 100. évfordulóján, 1891-ben megalakult Katona József Társaság ápolja. pár. Nem élhetnek békességben sem egymással, sem egymás nélkül. A szelíd, álmatag folyó 1879. március 12-én romba döntötte a várost, és nem telt bele száz esztendő sem, újra félre kellett verni Szegeden a harangokat: Jön az árvíz! Ezúttal azonban vereséget szenvedett a folyó, a gátakon egy ország népe védte a várost. Szeged a Tisza—Maros szögtől vette nevét. A várost vízivilág vette körül - a Gémes, a Rákos dűlő neve még ma is ennek emlékét őrzi. Bánk bán és G er trudis (Vackot 1. Tháliájából) A Demeter-torony 7»
