Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 1. szám
Dózsa - Tubero szerint - hosszan és ékesszólóan beszélt. Lehetséges, hogy az apát a saját véleményét írta be a krónikába, de minden szava igaz. Tény, hogy a Cegléd piacára összesereglett parasztok letették a „nehéz esküt", majd Dózsa és Mészáros Lőrinc vezetésével elindultak Temesvár felé. Elől a két vezér, a „Nyomában - ahogy Illyés Gyula irta - ott tolong százhúszezer sátán.. A másik beszéd 1848-ban hangzott el: „Hozzád jövék el derék magyar nép, elárult hazám reménye, vára, oszlopa!" A történelem néha különös módon ismétlődik meg. 1848. szeptember 24-én Kossuth ment el Cegléd népéhez; 1877. január 23-án viszont a „Ceglédi százak" mentek el Kos- suthhoz. Kossuth Lajos meglátogatására a képviselő- választás adott jó alkalmat. Nyújtó Pál tanítónak, a negyvennyolcas hagyományok ápolására alakult ceglédi Népkör elnökének támadt az ötlete: Cegléd képviselőjévé Kossuth Lajost kérjük föl! Kossuth beszéde a ceglédi piacon Cegléd a múlt században Cegléd múltjában két óriás árnyéka tornyosul : Dózsa Györgyé és Kossuth Lajosé. Mindketten Cegléden szólították fegyverbe az Alföld népét. A ceglédi Kossuth Múzeumban olvashatjuk Tuberónak, a raguzai San Giacomo-kolostor apátjának krónikájából az alábbi magyar nyelvű idézetet: Nekik (ti. a nemességnek) szántjátok a földet, nekik ültetitek a szőlőt, nekik neveltek nyájat és csordát: nektek csak a szolgaság és az ínség marad. Rajta hát, míg a nemeseket meg nem zsibbasztja a félelem, támadjatok ellenségeitekre, öljétek meg őket, kergessétek el valameny- nyit!... 6
