Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 1. szám
hamar ő a személynek - a legmagasabb rangú bírák egyike - és ugyanakkor hivatalosan is udvari költő. Az udvar szándékait formálja agitatív költészetté és nemritkán külföldi propaganda céljából ír Európa- szerte terjesztett epigrammákat, olykor nagyobb költeményeket is Mátyás politikájáról. De közben már eddig is híres költészete itthon teljesedik ki. A humanista műveltség és a hazai élmények együtt bontják ki a nagy lírikust, aki saját érzelmeiről oly őszintén tud írni, ahogy az csak a következő században — Balassi korában - lesz lírai gyakorlat. (Persze, a távoli napnyugaton Villon is ennek a századnak a gyermeke, de ő is magányos a nagy őszinteségével, őt is csak a következő század tudja folytatni.) Közben olykor-olykor nosztalgikusan vágyódik vissza a Duna partjáról Itáliába, akárcsak majdan Ady Párizsba. 1465-ben meg is van végre a lehetőség: ő megy Mátyás követeként Rómába és Velencébe, hogy tárgyaljon a török elleni szövetség ügyében. Ez a csúcspont az életében. A magyar követet Itáliában ismert, nagy költőként fogadják és ünnepük. Rómában a pápával jóváhagyatja a hazai nagy közoktatási tervet, a Pozsonyi Egyetem megalapítását, értékes könyveket vásárol a Corvina könyvtár számára. Politikai megbízását is sikerrel végezné .. . Csakhogy mire hazatér, megváltozott az itthoni politika. Ebben az 1465-ik évben Mátyás hirtelen felhagy az örökölt, a Hunyadi János-féle törekvéssel, amelynek célja összefogni Közép- és Dél- Európa nemzeteit és együtt kiszorítani a törököket Európából. Amíg Janus török elleni szövetségről tárgyal. Mátyás hosszú békét köt a szultánnal, és figyelmét egy nagybirodalom kialakítására fordítja. Az új politikát Mátyás új emberekkel hajtja végre. Hunyadi János egykori vezérkara háttérbe kerül. Vitéz János ugyan esztergomi érsek lesz, de befolyása erősen csökken. A hazatérő Janus már nem számottevő politikai személyiség. Már nem egyéb, mint pécsi püspök. Ez a püspökség valójában nem egyházi méltóság volt, az egyházi teendőket segédpüspök végezte. Mátyás szerette a befolyásos püspöki méltóságokat s vele a jó megélhetést biztosító stailumokat megbízható, nem egyszer világi híveire ruházni, hogy biztosítsa uralmát az egyházi befolyás ellen. Janus sem pap, sőt programszerűen vallástalan, bár a püspökség átvételekor formailag fel kellett szenteltetnie magát. Valójában ő volt a pécsi püspökség birtokainak ura és gyakorlatilag a délvidék politikai főtisztviselője, afféle tartománykormányzó. Élhetett nagyúrként Pécsett és írhatta verseit. Ez azonban nem volt elegendő hiúságának sem, de a változás sem volt megfelelő politikai elképzelésének. Ő életre- halálra együtt tartott nagybátyjával, Hunyadi János örökségének letéteményesével. Vitéz Jánossal együtt szervezték Mátyás ellen a politikai összeesküvést. Ez a Vitéz-féle összeesküvés máig sem eléggé tisztázott közjátéka a Mátyás-kor történetének. Annyi bizonyos, hogy Mátyás leleplezte a titkos mozgalmat, részeseit Vitéz Jánossal együtt elfogatta. Csak Janus tudott megszökni. Menekült Itália felé. Bujdoklás közben az amúgy is gyenge tüdeje meghűlt, halálos betegen vonszolta magát Medvevárig. Közben pedig Mátyás leült az elfogott összeesküvőkkel. Senki sem tudja, mit beszéltek, csak azt, hogy utána mindenki szabadon hazament... és valamennyi visszavonult a politikai élettől. Halálos áldozat csak egy volt: Janus Pannonius, aki elmenekült Mátyás elől. Mátyás maga adott parancsot költői hagyatékának összegyűjtésére. A király tudta, ki volt Janus, a költő. A Corvina könyvtárban őrzött versei biztosították, hogy semmi se vesszék el az életműből. Ettől kezdve a humanista magyar költészetben ő volt a többé el nem ért magas mérce. Ennek a humanista költői színvonalnak köszönhető, hogy amikor a következő században már magyarul szólal meg a magyar reneszánsz költő, nem kellett elölről kezdeni: Balassi egyszínvonalú kortársa lehetett Ronsard nemzedékének, hiszen ugyanúgy élt előtte Janus, mint Ronsard előtt Villon. így kezdődik tehát az újkori magyar költészet. GÉZA VT HEGEDŰS 21
