Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 1. szám
U^^ÎÎÂqASAtTBUKASA 1472. március 27-én a Zágráb melletti Medvevárban, menekülés közben, 38 esztendős korában meghalt az a Csezmiczei János, akit a hazában is, a távolabbi Európában is Janus Pannonius néven emlegettek, és már életében a kor nagy poétái közt tartottak számon. A magyar irodalomban vele kezdődik az újkor; a megszülető újkori világirodalomban ő képviseli első vonalban Magyarországot. Életművének jelentősége semmivel sem sorolható a legmagasabb vonulat - Balassi, Csokonai, Petőfi, Arany, Ady, József Attila - mögé. Csak éppen soha egyetlen sort sem irt magyarul, ezért a nemzettudat fokozódásával arányban homá- lyosodott emléke, és amióta az értelmiség számára a nemzeti anyanyelv mellett nem termé20 szetes apanyelv a latin, nem is igen olvassák, legföljebb elvétve fordításokban. Hanem aki érti Janus Pannonius nyelvében-szem- léletében európai kulturáltságát, az felismerheti benne a magyarul éneklő középkoriaknál nemcsak modernebb, hanem latinul is tudatosabban, programszerűb- ben magyar költőt, aiki mérhetetlenül nagyobb minden lant- pengetőnél vagy elvétve tollat is forgatónál, aki csak Szent István óta a szépség ihletettségé- ben szólni próbált ebben a hazában. Kisnemesi családban született 1434-ben, apja állítólag ácsmesterséggel is foglalkozott, János 7 éves koráiban vesztette el apját. De ott volt a nagybácsi — özvegy Csezmiczeiné bátyja -, Vitéz János, a püspök, tudós, államférfi, kultúraszervező. Vitéz János Hunyadi János jobb keze, a Hunyadi-politika főírástudója, aki a középkor végi Magyar- országon először hirdeti az égi áhítatok helyett a földi izgalmak felé fordulásnak - a humanizmusnak - szellemét. Vitéz felismeri unokaöccse rendkívüli képességeit. Előbb ő tanítja nagyváradi otthonában, és amikor a fiú 13 éves fővel már jól tud a nemzetközi tudomány és a humanista költészet latin nyelvén, akkor - 1447 elején - elküldi a legjobb és legkorszerűbb tanítókhoz, Guiarino mester ferrarai iskolájába. Ez időben válik uralkodóvá a Hunyadi-politika, Vitéz János a kulturális ügyek országos főembere. Nemcsak kisöccsét küldi itáliai iskolákba, hanem tehetséges ifjak egész sorát. János 11 évig tanul Itáliában. Guarino iskolájában fordít hátat a középkori vallásos hitnek s lesz minden későbbi filozófiákkal játszó, eszmékkel birkózó szabadgondolkodó magyar értelmiségi legeslegelső elődje. Igazi reneszánsz ember; természetszerető, természetességszerető, egészségesen érzéki, szellemesen gúnyolódó, játékosan szerelmes természetű, műveltségért lelkesedő, ókort idéző és nagyon művelt humanista. Guarinónál kötelező volt megtanulni a biztonságos latin verselést. És a ver- selési gyakorlatok közben ismeri fel maga is, mestere is, egész köre is, hogy a serdülő diák — igazi költő. Persze latinul, csakis latinul. A humanista ugyan jobban érti, mit jelent a nemzethez tartozás, mint apái és nagyapái, de ebben a XV. században a műveltségre adó költő csak egy költői nyelvet ismer: az antik Rómáét, a középkori romlott deákosság után klasszikusan tisztára csiszolt ókori latint. így írnak a kortársi olasz példaképek is, így ír kezdettől mindvégig János, aki nemzetközileg érthető névként veszi fel a Janus Pannonius nevet, hogy latin nevével is jelezze magyar voltát. Guarino iskoláját kitanulván ment egyetemre - jogásznak. A Hunyadi-politikának közigazgatást értő elméikre volt szüksége, jogi képzettségű humanistákra. Janus Pannonius már ismert nevű költő a nyugati humanista körökben, amikor 24 éves korában a jogtudomány doktorává avatják. De még ellátogat Rómába is, mielőtt hazamegy. Ünnepelteti magát. Tudja a maga értékét; csillog - és szeret is csillogni. De azután már siet is haza. A történelem 1458-nál tart. Mátyás lett a király. Vitéz és köre - Hunyadi János egykori vezérkara — úgy képzeli, most már valóra válik minden, amit Hunyadi Jánossal együtt politikában terveztek. Kezdetben nyilván Mátyás is így képzeli. A hazatérő, korán híres költő-jo- gász előtt. Vitéz János unokaöccse előtt nyitva minden pálya. A kancellárián kezdi, de csak-
