Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 4. szám
Ez a székesegyház volt az orosz állam főszékesegyháza. Itt koronázták a cárokat. Az épület kívülről fehér kőtömbökkel burkolt, tetején öt aranyozott „hagyma- kupolával”. Belseje tágas, a 16 méter magas ikonosztázon, oltárfalon az orosz egyházi festészet páratlan értékei láthatók. Köztük Andrej Rubljov alkotásai. Itt áll Rettegett Iván 1551- ben készült, fából faragott trónja, melyen a cár az egyházi szertartások ideje alatt foglalt helyet. A Blagovescsenszkij-székesegy- ház az egykori cárok udvari temploma. Alapjai a XIV. században készültek, erre a XV. században háromtornyú templom, majd Rettegett Iván uralkodása alatt újabb hat torony épült. A kilenc tornyot aranyozott lemezek borítják. A padlózat féldrágakő lapokból készült. Az Arhangelszkij-székesegyház - korábbi alapok felhasználásával — 1505—1509 között épült. Érdekessége, hogy a XIV. századtól kezdődően 1700-ig ez volt az orosz cárok és hercegek temetkezési helye. Itt nyugszik Rettegett Iván, valamint fia, Dmitrij cárevics is. A templom falfestményeit a XVI. században ismeretlen mesterek készítették, akik nemcsak egyházi témákat, hanem történelmi alakokat, eseményeket is megörökítettek. A Rizpolozsenyija-templom az orosz patriarchák házi temploma volt. Az egytornyú „miniatűrt” 1484-86-ban építették. Belsejét XVII. századi freskók és ikonosz- táz díszíti. Galériájában most az ó-orosz fafaragások, ikonok, síremlékek kiállítása tekinthető meg. A „Nagy Iván” harangtorony 80 méteres magasságával a Kreml legmagasabb épülete. Csúcsára 329 lépcső vezet. 1505-1508 között épült. Tetőzetét és aranyozott kupoláját 1600-ban Borisz Godunov parancsára emelték. összesen 21 harang - a legnagyobb súlya 70 tonna — kapott itt helyet. Szomszédságában a Tizenkét Apostol-templom és a Patriarchák palotája található. Ez volt az orosz pravoszláv egyház főtemploma, valamint jelentős egyházi összejövetelek színhelye. Az épületben jelenleg egyházi és világi kincsek és felbecsülhetetlen értékű emlékek kiállítása: a főpapok díszes ruházatai, ezüst evő- és ivóedények, egyházi könyvek, valamint — külön érdekesség — I. Péter cár részére készített ábécéskönyv. A régi patinás épületek között kontrasztként hat a Kreml legújabb épülete, a Kongresszusi Palota. Tizenegy esztendeje, 1961-ben fejeződött be építése. Az első pillanatban különös látvány a modern, fehér terméskövekkel és hatalmas üveglapokkal borított, csillogó „kristálypalota” a műemlékek között. De aztán megszokja a tekintet. Az épület egy részét a föld felszíne alá építették, így nem emelkedik túl magasra, s nem nyomja el a műemlékek szépségét. A Kongresz- szusi Palota legnagyobb helyisége a 6000 személyes kongresz- szusi terem. A Kreml falain belül még egy - az eddigiekben még nem említett — épület található. Kupolás tetején vörös zászló leng. Ez a Szovjet Minisztertanács épülete. Egykor itt élt és dolgozott Lenin. A Kremltől nem messze, a 27 emeletes Ukrajna szállóval szemben, a Moszkva folyó partján emelkedik az ég felé a KGST- palota. 32 emeletes. Nyitott könyv alakú. A város legmodernebb épülete. Külső burkolatának 80 százaléka üveg. A hatalmas komplexum ezért, magassága és nagy kiterjedése ellenére is, úgy tűnik, könnyű, szinte lebeg. Az épületet többszáz vázlat elkészítése után Moszkva város főmmmm építészének vezetésével szovjet építészek tervezték. A belső munkálatok legnagyobb része (és a berendezések) nemzetközi kooperációval készültek, a többi között bolgár, magyar, lengyel, román, német, csehszlovák mérnökök, technikusok, munkások részvételével. A munkálatok ütemét különbizottság irányította. Az épületet 1970-ben adták át rendeltetésének. Az épület két fő komplexuma: a főépület (itt dolgoznak a KGST igazgatóságának és a KGST tagállamainak állandó KGST munkatársai), valamint a 13 emeletes KGST-szálló (a KGST-tanácsko- zásokra érkező vendégek, kormányfők szálláshelye). A komplexum össztérfogata 339 000 köbméter. Valamennyi épület belső burkolata márvány és fa. A főépület halijának oldalfalait különböző országokból ideszállított, különböző színű márványból kirakott mozaik burkolat fedi. Külön említésre érdemes, hogy a KGST Végrehajtó Bizottságának ülésterméhez vezető folyosó, a sajtóterem és a tanácsterem padlózata fehér román márvánnyal borított. A KGST-palotában 3000 helyiség, ezek közül 1600 dolgozó- szoba található. A nagy tanácsterem 1000 személyes, a kis ülésterem 250 személyes. A KGST épületkomplexumának építése 1969 elején, a KGST húszéves fennállásának jubileumán fejeződött be. A Kreml és a KGST-palota — 500 éves építészeti különbséget reprezentáló kontraszt. H. Bartha Lajos 33
