Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 4. szám
u Melpomené, a tragédia múzsája A, I |6VfT A SZÍNMŰVÉSZÉT két múzsa ja k mikor az emberek színház művészetről beszélgetnek és a klasszikusokra hivatkoznak, de még a mai színház viszonylatában is, szinte kivétel nélkül csak Tháliát emlegetik a színművészet múzsájaként. Közhely, hogy a színész ..Thália papja”, a színház „Thália temploma" és valószínűleg ez a közismertség indokolta, hogy a század elején a magyar színházi élet reformerei „Thália Társaságot” alapítottak, majd néhány éve, szellemi utódukként egyik legmozgékonyabb színházi együttesünk vette fel a „Thália Színház” nevet. Márpedig a klasszikus hagyomány szerint a színművészeinek két múzsája van: Melpomené és Thaleia. Minden régi hírforrás arról szól, hogy a kilenc múzsa közül (akiket az egyik változat szerint Zeusz Mnémoszünével kilenc egymás utáni szerelmes éjszakán nemzett) kettő a színművészettel állt kapcsolatban: a tragédia, illetve a komédia ihle- tője volt. Éppen ezért Melpome- nét a magas talpú kothurnusban, a kezében tartott tragikus álarccal ábrázolták, míg Thaleia egyik kezében maszkot, a másikban pásztorbotot tartott, lábán sarut viselt. Rájuk is érvényesek a modern kutatásnak a múzsák kialakulásáról megfogalmazott megállapításai - hogy tudniillik megjelenésük a görög mondavilágban Thaleia, a komédia múzsája a költészet egy későbbi fejlődési fokát jelezte, azt, amikor már a kezdeti primitívebb, mágikus- varázsos fázisból a verselés és a költészet átlépett a differenciáltabb megítélés korszakába. 28 Sebastiane/ Seri io ,, tragikus” díszlete, 1545. Sebastiano Seri io ,, komikus” díszlete, 1545.