Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)

1972 / 4. szám

u Melpomené, a tragédia múzsája A, I |6VfT A SZÍNMŰVÉSZÉT két múzsa ja k mikor az emberek színház művészetről beszélgetnek és a klasszikusokra hivatkoznak, de még a mai színház viszonylatá­ban is, szinte kivétel nélkül csak Tháliát emlegetik a színművészet múzsájaként. Közhely, hogy a színész ..Thália papja”, a szín­ház „Thália temploma" és való­színűleg ez a közismertség indo­kolta, hogy a század elején a magyar színházi élet reformerei „Thália Társaságot” alapítottak, majd néhány éve, szellemi utó­dukként egyik legmozgékonyabb színházi együttesünk vette fel a „Thália Színház” nevet. Márpedig a klasszikus hagyo­mány szerint a színművészeinek két múzsája van: Melpomené és Thaleia. Minden régi hírforrás arról szól, hogy a kilenc múzsa közül (akiket az egyik változat szerint Zeusz Mnémoszünével ki­lenc egymás utáni szerelmes éj­szakán nemzett) kettő a színmű­vészettel állt kapcsolatban: a tragédia, illetve a komédia ihle- tője volt. Éppen ezért Melpome- nét a magas talpú kothurnusban, a kezében tartott tragikus álarc­cal ábrázolták, míg Thaleia egyik kezében maszkot, a másikban pásztorbotot tartott, lábán sarut viselt. Rájuk is érvényesek a modern kutatásnak a múzsák kialakulá­sáról megfogalmazott megálla­pításai - hogy tudniillik megje­lenésük a görög mondavilágban Thaleia, a komédia múzsája a költészet egy későbbi fejlődési fokát jelezte, azt, amikor már a kezdeti primitívebb, mágikus- varázsos fázisból a verselés és a költészet átlépett a differen­ciáltabb megítélés korszakába. 28 Sebastiane/ Seri io ,, tragikus” díszlete, 1545. Sebastiano Seri io ,, komikus” díszlete, 1545.

Next

/
Oldalképek
Tartalom