Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 3. szám
Egyiptomi szoborkolosszus szállítása, XIX. századi ábrázolás ŐSEINK SZÁRAZON, VÍZEN, LEVEGŐBEN Az ősembert nyilván a természet okíthatta: meredek hegyoldalon akkor is könnyen lecsúszik a kidöntött fa, ha a hegyet hó, jég nem borítja. Elődünk sok ezer éve a csúsztató dorongokat összekötötte, s elkészítette az első járművet, a szánt. (Ez talán az egyetlen közlekedési eszköz, amely eredeti formáját a mai napig megőrizte.) A szánnál kétségtelenül fontosabbak a kerekes járművek: a taligák, szekerek, kocsik. A tengely és a kerék valamikor egy darabból készültek, együtt forogtak. Később a tengelyt ráerősítették a taliga aljára, a kerekek pedig már a tengelyen forogtak. (A fatörzsből faragott korongkerék még napjainkban is használatos Indiában, Brazíliában.) Egyiptomban i. e. 1650-ig nem használtak kereket, a piramisokhoz a köveket görgőkön, szánokon vonszolták. Pedig a nehézkes korongkereket már előbb, i. e. 2000 évvel „modernizálták”, küllős kerékké alakították át, elsődlegesen a csatakocsiknál. Tüzes kocsikról, égi szekerekről a mondák, legendák is fennmaradtak. A rómaiak versenykocsijai kétkerekűek voltak. Nagyobb távolságra négykerekű alkalmatosságon utaztak, ezen elfért a poggyász is. A birodalom útjainak központja az örök Város. Itt, a Forum Romanumon állott az arany mérföldkő: a Milliarium aureum. Tizenhét útvonal kezdete, találkozóhelye volt, akkoriban valóban „minden út Rómába vezetett”. A leghíresebb talán a Capuát Rómával összekötő Via Appia. A tulajdonképpen elsődlegesen személyeket szállító járművet, a kocsit, sokkalta később Magyar- országon, a Komárom megyei Kocs községben készítették. A ,,kocs"-i egyike azon kevés magyar szavaknak, amelyek a nyugat-európai nyelvekbe is átkerültek. (Németül: Kutsche, angolul: coach.) Négyüléses, könnyű, rugózott változatát 1700 táján Berlinben készítették, ez volt az úgynevezett berliner. A harmincéves háború befejeztével nemzetközileg szabályozták, ki hány lovat foghat kocsija elé. Nemes embernek négy, grófoknak, hercegeknek hat, az uralkodóház tagjainak nyolc ló járt. Az 1683. évi szász ország- gyűlést nem tudták megtartani, mert a meghívottak vitáztak, vajon a birodalmi grófokat négy-, avagy hatlovas kocsi illeti-e meg. A bérfuvarozás atyja monsieur Givry. A francia polgár a XVII. század közepén nyert szabadalSzobor szállítása szántalpon, egyiptomi falikép az i. e. XII. századból mm 32
