Múzsák - Múzeumi Magazin 1971 (Budapest, 1971)
1971 / 2. szám
Anjou-kút díszkutak voltak, amelyek - Oláh Miklós is ír erről - „a győzelmi ünnepeken bort folyattak, és pedig hol fehéret, hol vöröset. . ." Visegrád minden képzeletet felülmúló pompáját talán éppen e díszkutak érzékeltetik a legjobban. Akár az An- jou-kutat, vagy a vörös márványból faragott Herkules-kutat, vagy Mátyás oroszlános kútját tekintjük, bármelyik egymagában is dísze lehetne a legpompásabb palotának. Ma már, a régészeik jóvoltából, könnyű elképzelni a vadregényes környezetben pompázó palotákat. S - újra Oláh Miklóst idézve - megértjük a Visegrád, 1844 előtt (W. H. Bartlett angol utazó Duna-könyvéböl) 1934 Szilveszter napján, a Fő utca 27. számú ház kertjében, Sohulek János építészmérnök megtalálta egy támfal boltozat- indítását, felismerte és azonosította az Oláh Miklós által leírt palota egyes részleteivel. Megindultak az ásatások, s már az első kutató árok elvezetett a várkápolna maradványaihoz. E kápolnáról Oláh Miklós így számol be: „A hegy tövében álló kápolnában gyönyörű mozaikmű, ezüstös sípokból épített orgona, három művészien faragott ala- bástrom oltár, remek szentségtartóval ..Oláh részletesen leírja a palotát, s végül ezt mondja: „Ahány országot bejártam, sehol sem találtam ezekhez hasonló szépen díszített épületet, egyedül Párizs városában, ahol törvényt ülnek és az ország ügyeit intézik, találtam egyetlen olyan termet, amely aranyozott gerendáival és mennyezetével ezekhez a termekhez és a budai palota termeihez fogható." Oláh Miklós már ifjan II. Lajos udvarában élt. Az ő halála után a megözvegyült Mária királynéi- akit bátyja, V. Károly császár Flandria kormányzójává tett meg- elkísérte útjára, s tíz éven át, jeles humanistaként a királynő szolgálatában maradt. Hazatérve magas hivatalokat viselt, végül esztergomi érsek lett. Műve, néhány apró tévedéstől eltekintve, szavahihető tudósítás. Visegrád története úgy kezdődik, mint a többi limes menti településé. A Sibrik-dombon római castrum, lent a folyam partján pedig őrtornyok őrködtek a Duna fölött. Nevét Szvatopluk szlávjaitól örököltük. Annyit jelent: magas vár. A római castrum utódáról, IV. Béla váráról alig tudunk valamit. Visegrád szerepe az Anjoukkal kezdődik. Róbert Károly azzal bosszulta meg a budai polgárokat, akik szembeszegültek vele, a pápa jelöltjével, hogy székhelyét nem Budán, hanem Visegrádon rendezte be. Róbert Károly palotája 1335-ben már készen állt. Ez év őszén tartották meg itt, a magyar, a lengyel, a cseh király, valamint a német lovagrend vezetőinek részvételével a „visegrádi kongresz- szust", a fenyegetően terjeszkedő Habsburgok törekvései tárgyában. Visegrád nevezetességei ama konstantinápolyi követ zavarát, amikor Mátyás udvarától elkápráztatva, a keleti szóvirágok a torkán akadtak, s csupán ezt tudta eldadogni: Felség, a szultán üdvözöl... 9 Schulek Frigyes helyreállítási terve
