Múzsák - Múzeumi Magazin 1971 (Budapest, 1971)
1971 / 2. szám
M. S; mester műve (részlet) gyümölcse. A román várkápolna, Vitéz János gótikus lakosztálya, Beatrix reneszánsz terme egy eltűnt korról beszél, amelyben Itália, Bizánc és Frank-hon kultúrája Strigoriumban találkozott. A várhegyen trónoló bazilika alapkövét, évekig húzódó tervez- getés után, 1822-ben rakták le. De amikor 1856. augusztus 31- én, I. Ferenc József jelenlétében, Liszt Ferenc ez alkalomra komponált Esztergomi miséjével fölszentelték, a templom még korán sem volt befejezve. A grandiózus előcsarnokot 1862-ben építették hozzá, a belső kialakítással csak a század végére készültek el. Legszebb és legértékesebb része a Jób érsek által épített gótikus templomból átmentett Bakócz-kápolna. A bazilika tervezésével Kühner Pált bízták meg, az építést Baptist Johann Packh vezette, majd Hild József folytatta a munkát. A bazilika végső megjelenésében már Hild géniuszát sugározza. A belső díszítést főleg külföldi mesterek végezték. A Szent István- kápolna azonban magyar szobrász műve: az oltárkép vértanúját Ferenczy István alkotta 1831- ben. A Vármúzeum a középkori várat és a kőtárat gondozza. A város történetével a Balassa Bálint Múzeum foglalkozik. A prímási kincstár évszázadok egyházi kincseit őrzi, többek között Mátyás király kálváriáját és egy bizánci csóktáblát. Az Esztergomi Keresztény Múzeumot Simor János prímás alapította 1884-ben. Jelentős külföldi mesterek művei mellett bemutatja a magyar festészetet a középkortól a reneszánszig. A múzeumban Siéna levegője csapja meg a látogatót. És ez nemcsak a toszkánai festők hatása... Ducció bája, áhítatos vér- szomja, szent egyszerűsége szólal meg némileg magyarul Kolozsvári Tamás, a Jánosréti mester, és mindenek előtt M. S. mester képein ... 8 \L VISEG RÁD A természet itt méltó kerete a királyi hatalomnak. Valaha mesebeli szépségű paloták álltak itt. Bartolommeo de Maraschi, a Mátyás udvarában időző pápai legátus úgy keltezte IV. Sixtushoz írt levelét: Ex Ves- segrado, paradiso terrestn . . . kelt Visegrádon, a földi paradicsomból ... A levél dátuma: Visegrád, Oroszlános kút udvara 1483. Száznégy esztendővel később, 1587-ben Lubenau nevű német utazó ezt jegyezte föl a naplójába: Visegrád falai között kecskék legelésznek ... Hová lett, mi történt a földi paradicsommal? Mint valami látomás, szerte foszlott. S a kortársak feljegyzései? Udvaroncok hízelgő bókjai. így vélekedtek a történészek. A régészek azonban nem tudtak beletörődni abba, hogy az álomkép szertefoszlott, lankadatlan buzgalommal kutatták az egykori paloták nyomát.
