Múzsák - Múzeumi Magazin 1971 (Budapest, 1971)
1971 / 2. szám
s* A kápolna bejárata bért székesegyházat, amely 1188- ban leég, és Jób esztergomi érsek építteti újjá. Porta Specio- sája - díszkapuja - a román kori építészet remekműve. Esztergom, egyetlen rövid megszakítással, 130 évig sínylődött a török uralom alatt. A várat újra meg újra ostrom alá vették. 1594-ben itt esett el Balassa Bálint. Amikor 1683-ban falai közül végleg kiűzték a törököket, a felszabadítók kezére már csak a romhalmaz jutott. Hogy a Várhegyen valaha királyi és érseki palota állt, annak még az emléke is feledésbe merült. Csupán Bakócz Tamás kápolnája menekült meg a pusztulástól. Ami ma a királyi palotából látható, régészeink munkájának ESZTERGOM A kelták Solvánaik nevezték, a rómaiak Solva mansiónak (mansio - szállás, állomás), Géza fejedelem is itt rendezte be szállását, fia, István pedig királyi székhelyét. Itt, a Szent István vértanú tiszteletére emelt templomban állt keresztvíz alá Géza, s alkalmasint a királyi várkápolnában keresztelték az ifjú Vajkot - Istvánná, illetve - Stephanus szá. Esztergom ekkor az ország fővárosa. Amig Székesfehérvár - a koronázó, törvényhozó és temetkező hely - a szakrális centrum, Esztergom a családi otthon és királyi székhely. A királyi kancelláriából innen irányítják az ország közigazgatását, s a pénzverde révén az ország gazdasági életét is. A Duna fölé tornyosuló hegyen, talán a római castrum köveiből, I. István fölépítteti a Szent AdalBakócz-kápolna 7
