Múzsák - Múzeumi Magazin 1971 (Budapest, 1971)

1971 / 2. szám

PANNONHALMA \ I A római út ma is lent fut a völgyben, hamarosan elnyeli a Bakony, fönt a dombon mégsem római castrum áll... A vár alap­jait magyar fejedelem rakatta ugyan elpusztult, de alapjai ma is e halmon rejtőznek, s ezekre az ősi alapokra az egymásra kö­vetkező századok ráépítették a maguk üzenetét. Az altemplom falait a XI. században rakták. Porta Speciosa a lépcsőzetesen emelkedő szintű főhajó román oszlopait a XII. században faragták, a hórihorgas Sámson-oszlopok 1225 óta tart­ják a gótikus mennyezetet. A szentély hálóboltozatán a XV. század végén ragyogtak fel a kő­csillagok. A Porta Speciosa hazánk leg­szebb középkori díszkapuja. A kerengő — a kolostorudvart négyszögben körülzáró folyosó — az Árpád-kori kolostorépíté­szet egyetlen emléke. Falait a gyámkövekkel együtt Oros apát építtette 1225jben ... E kolostor látta Istvánt, az imád- kozót, Imrét és Endrét, a kolos­tor első elpusztítóit, látta Lász­lót, a törvényhozót. Látta a tatár hordát, a török hadakat, látta a labancokat és a kurucokat, de még az utolsó nemesi insurrec- ció megfutamodott hőseit is ... Falait újra meg újra felégették, kincseit újra meg újra elrabol­ták. Mégis, ma is történelmi kincseket őriz. Szent István alapítólevelének ere­deti voltát sokan vitatják, de a tihanyi alapítólevél bizonyosan eredeti! Legkorábbi nyelvemlé­künk magyar szavai minden la­tin szónál szebben zengenek ... A nevezetes bencés könyvtárat ritkaságszámba menő ősnyom­tatványai avatják kincsesházzá. S itt őrzik a királyi koronázó palást festett előmintáját. Ez a palást eredetileg miseruha volt, Gizella királyné közreműködésé­vel készítették a veszprémvölgyi apácák. A palást a középkori textilművészet hazai remeke. Bí­borszínű selyemalapon aranyszá­las hímzés, a királyi pár és Imre herceg arcképével. A felirata szerint: „István király és Gizella királyné készíttette és adomá­nyozta a Fehérvár városában lévő Szűz Mária templomnak". 1543-ig ott is őrizték, a török elől Bécsbe menekítették, majd 1775-ben, Pannonhalmára láto­gatva, Mária Terézia adomá­nyozta a bencés rendnek. Pannonhalma 25 esztendő híján 1000 éves nemzeti szentélyünk. A XIII. századi altemplom le. E helyet Géza fejedelem válasz­totta ki, 996-ban. A mende­monda szerint a környéken szü­letett Szent Márton, Tours Eu- rópa-szerte becsült püspökének tisztelete csábította, hogy a püs­pök tiszteletére templomot, a bencés szerzeteseknek kolostort építtessen. Művét, fogadalom­ként, I. István folytatta. „Amikor a polgárháború szorongatott - így szól a latin nyelvű alapító- levél -, fogadalmat tettem Szent Mártonnak, hogy ha az ő érde­mei által a hazai és külföldi el­lenségeken győzelmet aratok, a somogyi ispánságnak minden­nemű tizedét késedelem nélkül a monostor apátjának biztosí­tom." A XI. században épült bazilika 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom