Múzsák - Múzeumi Magazin 1971 (Budapest, 1971)

Honismeret-helytörténet különszám

a kis keresztelő fémedényt. Az életrajzok elbeszélését a kutatók vitatják. Zsuffa Ti­bor tanító, a monoki Kossuth Múzeum gond­noka tanulmányt írt „Amit Kossuthról rosz- szul tudunk" címen s ebben a keresztelő Mayer Mátyás egykori káplánjára hivatko­zik, aki Kossuth születési dátumának a vi­tája idején, 1864-ben azt írta a Vasárnapi Újságban, hogy Mayer nem Tállyán, hanem Monokon, a szülőházban keresztelte meg Kossuth Lajost, hiszen nemesi kiváltság volt az is, hogy a nemesi származású újszülöttet háznál kereszteljék. A tállyai pap tehát át­ment Monokra. Ezt bizonyítaná az egyházi matrikula „domo" bejegyzése is (otthon, te­hát a kis Kossuthot otthon keresztelték meg), ha ez a matrikula meglenne. A cikk­író káplán ezt a matrikulát 1864-ben már nem láthatta (csak tudott arról), mert a tállyai egyház anyakönyvei 1810-ben, nyolc évvel Kossuth születése után, tűzvész során, megsemmisültek. Ezért hosszú időn át még azt sem tudták, mikor, mely napon szüle­tett Kossuth Lajos. Ennek a történetét Gáli Sándor tállyai evan­gélikus pap mondta el nekem néhány esz­tendeje. Hajász Pál tállyai lelkész 1874-ben levelet írt Turinba, mert ismerni szerette volna a dátumot. Kossuth egyebek közt - a levelet én még olvastam Tállyán - így válaszolt: „Én ugyan bármi nagy emberre nézve is, annál inkább igénytelen személyemre nézve, nem magánjogi, hanem történelmi érdek szempontjából nagyon henye dolognak tar­tom annak kutatását, hogy ki, mely napon született, miután ez a nyomokat, miket egy vagy más ember tettekben s eszmékben maga után hátrahagyott, sem meg nem örö­kíti, ha veszendők, sem el nem törölheti, ha maradandók .. Kossuth azt írta még, hogy „születésem nap­ját nem tudom, s hónapja felől sem vagyok bizonyos". A Kossuth családban minden szü­letés - more patrio - a rézcsatos Bibliába volt följegyezve. De „elpusztult ez is viha­ros életem fergetegeiben". A levél utolsó sora így hangzik: „Születésem napja nem lévén tudva, nem lesz nap, amely emléke­met felélessze". A születés pontos dátumát azóta kikutatta a történettudomány. De azt, hogy hol keresztelték meg a kis Kossuthot, Tállyán-e, vagy „domo". Monokon, azt bizo­nyosan nem tudjuk ma sem. ACHIM L. ANDRÁS A „félelmetes Ondris" Viharsarok „paraszt­királya" volt - Ady Aohim hatására és su­gallatára írta Fölszállott a páva és Dózsa György lakomáján című forradalmi verseit. Aohim volt a magyar országgyűlés első parasztképviselője, s a kor legnagyobb pa­rasztforradalmára. Annak a valóra váltott gondolatnak a bölcsőjénél, hogy a föld azé legyen, aki azt megműveli, ez a barna arcú, fekete hajú, törökös kinézésű, jómódú bé­késcsabai parasztgazda áll. Medvegy Elemér építészmérnök felesége, született Aohim Mária, Aohim L. András egyik leánya a budai Barlang utcai otthon teraszán azt beszéli el nekem, hogy ők nem Achimok, hanem Aohimok voltak, csak a szlovák környezet ejtette á-nak a magyar a-betűt, s nem szlovák származásúak, hanem török eredetűek, s első ismert ősükben egy Aohmed nevű, a törökvilág után itt maradt s elmagyarosodott fölmenőt tisztelnek. Eb­ből a török Achmed-ből keletkezett az Achim név, a megkülönböztető L. betű pe­dig Liker-t jelent, s ezt édesapja azért hasz­nálta, hogy össze ne tévesszék Békés má­sik Aohim Andrásával, aki Achim F. And­rásnak nevezte volt magát. A kor legnagyobb parasztforradalmárának Mészáros utcai szülőházát - az utcát Achim halála után Achim András utcának nevez­ték el - tavaly, egy évvel a születési cen­tenárium előtt lebontották. A híres csabai nyomda terjeszkedése kívánta így. Achim L. András levelezése - több zsákra való - az idők forgatagában eltűnt, elve­szett, elkallódott. Pedig kimeríthetetlen tör­téneti kútforrás lenne, ha megmaradt vol­na: Aohim a kor és a környező közép-euró­pai államok nagy parasztvezéreivel sűrű kapcsolatban állt. Valakinek kölcsönadták, az azután elveszítette azt a két Ady-levelet is, amelyet a költő Franciaországból írt Adum­nak. A békési „parasztkirály" minden más írásbeli emléke, a megmaradt levelek, a par­lamenti beszédek, a parasztgyűléseken el­mondott beszédek fogalmazványai és az el­lene indított perekben elmondott védőbeszé­dei az Országos Széchényi Könyvtárba ke­rültek. Néhány családi vagy tárgyi emlék, például az egyik dédapa tajtékpipája, Aohim L. András lótenyészetének díjai, néhány bútor­darab, melyek élete utolsó pillanatainak né­ma szemtanúi voltak, a Barlang utcai ház­ból kerültek el, ajándékozás révén, a békés­csabai Munkácsy Mihály Múzeumba. A parasztforradalmár a békéscsabai Berényi úti temetőben pihen. Mellette a felesége, született Rajtár Ilona és fia, András. Két leánya közül az egyik, született Aohim Ilona, öt esztendővel ezelőtt halt meg. Másik leá­nya, Medvegy Elemérné, született Achim Mária a budai Barlang utcai házban él. S a többi leszármazott - messze, nagyon mesz- sze, túl a tengeren. Emléktáblája a csabai Rózsa Ferenc Gimná­zium főbejáratánál szembenéz unokatestvére emléktáblájával, aki Achimként született, de Gyóni Géza néven írt. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom