Múzsák - Múzeumi Magazin 1971 (Budapest, 1971)
Honismeret-helytörténet különszám
a kis keresztelő fémedényt. Az életrajzok elbeszélését a kutatók vitatják. Zsuffa Tibor tanító, a monoki Kossuth Múzeum gondnoka tanulmányt írt „Amit Kossuthról rosz- szul tudunk" címen s ebben a keresztelő Mayer Mátyás egykori káplánjára hivatkozik, aki Kossuth születési dátumának a vitája idején, 1864-ben azt írta a Vasárnapi Újságban, hogy Mayer nem Tállyán, hanem Monokon, a szülőházban keresztelte meg Kossuth Lajost, hiszen nemesi kiváltság volt az is, hogy a nemesi származású újszülöttet háznál kereszteljék. A tállyai pap tehát átment Monokra. Ezt bizonyítaná az egyházi matrikula „domo" bejegyzése is (otthon, tehát a kis Kossuthot otthon keresztelték meg), ha ez a matrikula meglenne. A cikkíró káplán ezt a matrikulát 1864-ben már nem láthatta (csak tudott arról), mert a tállyai egyház anyakönyvei 1810-ben, nyolc évvel Kossuth születése után, tűzvész során, megsemmisültek. Ezért hosszú időn át még azt sem tudták, mikor, mely napon született Kossuth Lajos. Ennek a történetét Gáli Sándor tállyai evangélikus pap mondta el nekem néhány esztendeje. Hajász Pál tállyai lelkész 1874-ben levelet írt Turinba, mert ismerni szerette volna a dátumot. Kossuth egyebek közt - a levelet én még olvastam Tállyán - így válaszolt: „Én ugyan bármi nagy emberre nézve is, annál inkább igénytelen személyemre nézve, nem magánjogi, hanem történelmi érdek szempontjából nagyon henye dolognak tartom annak kutatását, hogy ki, mely napon született, miután ez a nyomokat, miket egy vagy más ember tettekben s eszmékben maga után hátrahagyott, sem meg nem örökíti, ha veszendők, sem el nem törölheti, ha maradandók .. Kossuth azt írta még, hogy „születésem napját nem tudom, s hónapja felől sem vagyok bizonyos". A Kossuth családban minden születés - more patrio - a rézcsatos Bibliába volt följegyezve. De „elpusztult ez is viharos életem fergetegeiben". A levél utolsó sora így hangzik: „Születésem napja nem lévén tudva, nem lesz nap, amely emlékemet felélessze". A születés pontos dátumát azóta kikutatta a történettudomány. De azt, hogy hol keresztelték meg a kis Kossuthot, Tállyán-e, vagy „domo". Monokon, azt bizonyosan nem tudjuk ma sem. ACHIM L. ANDRÁS A „félelmetes Ondris" Viharsarok „parasztkirálya" volt - Ady Aohim hatására és sugallatára írta Fölszállott a páva és Dózsa György lakomáján című forradalmi verseit. Aohim volt a magyar országgyűlés első parasztképviselője, s a kor legnagyobb parasztforradalmára. Annak a valóra váltott gondolatnak a bölcsőjénél, hogy a föld azé legyen, aki azt megműveli, ez a barna arcú, fekete hajú, törökös kinézésű, jómódú békéscsabai parasztgazda áll. Medvegy Elemér építészmérnök felesége, született Aohim Mária, Aohim L. András egyik leánya a budai Barlang utcai otthon teraszán azt beszéli el nekem, hogy ők nem Achimok, hanem Aohimok voltak, csak a szlovák környezet ejtette á-nak a magyar a-betűt, s nem szlovák származásúak, hanem török eredetűek, s első ismert ősükben egy Aohmed nevű, a törökvilág után itt maradt s elmagyarosodott fölmenőt tisztelnek. Ebből a török Achmed-ből keletkezett az Achim név, a megkülönböztető L. betű pedig Liker-t jelent, s ezt édesapja azért használta, hogy össze ne tévesszék Békés másik Aohim Andrásával, aki Achim F. Andrásnak nevezte volt magát. A kor legnagyobb parasztforradalmárának Mészáros utcai szülőházát - az utcát Achim halála után Achim András utcának nevezték el - tavaly, egy évvel a születési centenárium előtt lebontották. A híres csabai nyomda terjeszkedése kívánta így. Achim L. András levelezése - több zsákra való - az idők forgatagában eltűnt, elveszett, elkallódott. Pedig kimeríthetetlen történeti kútforrás lenne, ha megmaradt volna: Aohim a kor és a környező közép-európai államok nagy parasztvezéreivel sűrű kapcsolatban állt. Valakinek kölcsönadták, az azután elveszítette azt a két Ady-levelet is, amelyet a költő Franciaországból írt Adumnak. A békési „parasztkirály" minden más írásbeli emléke, a megmaradt levelek, a parlamenti beszédek, a parasztgyűléseken elmondott beszédek fogalmazványai és az ellene indított perekben elmondott védőbeszédei az Országos Széchényi Könyvtárba kerültek. Néhány családi vagy tárgyi emlék, például az egyik dédapa tajtékpipája, Aohim L. András lótenyészetének díjai, néhány bútordarab, melyek élete utolsó pillanatainak néma szemtanúi voltak, a Barlang utcai házból kerültek el, ajándékozás révén, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumba. A parasztforradalmár a békéscsabai Berényi úti temetőben pihen. Mellette a felesége, született Rajtár Ilona és fia, András. Két leánya közül az egyik, született Aohim Ilona, öt esztendővel ezelőtt halt meg. Másik leánya, Medvegy Elemérné, született Achim Mária a budai Barlang utcai házban él. S a többi leszármazott - messze, nagyon mesz- sze, túl a tengeren. Emléktáblája a csabai Rózsa Ferenc Gimnázium főbejáratánál szembenéz unokatestvére emléktáblájával, aki Achimként született, de Gyóni Géza néven írt. 14
