Múzsák - Múzeumi Magazin 1970 (Budapest, 1970)

1970 / 1. szám

SAJTÓ­SZEMLE Za Rubezsom Mrs. Jacqueline Kennedynek, aki jelenleg Onassis multimillio­mos felesége, nem tetszett a pu­lóver, amelyet tíz évvel ezelőtt kapott volt férjétől, John Ken- nedytől. Visszaküldte az áru­háznak egy levél kíséretében, amelyben követelte, hogy térít­senek Vissza neki 17 dollárt. A levél sokkal értékesebbnek bi­zonyult, mint a pulóver: 1969 novemberében 200 dollárért vet­ték meg egy New York-i árve­résen. Az ugyanakkor elárvere­zett 375 kézirat és levél közül Lincoln elnök levele volt a leg­értékesebb, amelyben megkö­szönte egy kisfiúnak és apjának, hogy 5 dollárt küldtek a polgár- háború rokkantjai és sebesültjei számára létesített segélyalapnak. Ez a levél 3600 dollárért talált gazdára. Archeology A Viterbótól északra fekvő Acqua Rossa etruszk város te­rületén végzett ásatások leleteit mutatták be nemrég Rómában, majd Milánóban. Svéd kutatók az i. e. 500 körül elpusztult vá­ros templomát és több házát tár­ták fel. Tudományos érdekesség, hogy a házak helyiségeinek be­osztása megegyezett az egykori templom és a Cerveteriben feltárt sírkamrák alaprajzával. A templomot és néhány jelen­tősebb épületet festett terrakotta frízek díszítették. Ezeknek több ezer — geometrikus vagy figu­rális díszítésű — töredékét gyűj­tötték össze, és részben rekonst­ruálták a kutatók. A legszebb részletek Héraklész küzdelmét ábrázolják a krétai bikával, il­letve a nemeai oroszlánnal. Frankfurter Alig eme i n e Zeitung Világszerte megdöbbenést kel­tett Lars Persson svéd néprajzi kutatónak az az állítása, hogy a brazíliai kormánynak szándéká­ban áll napalm-bombákkal meg­semmisíteni az őserdőben élő indián-csoportokat. Lars Persson Stockholmban, a bennszülöttek életével foglalkozó nemzetközi munkacsoport ülésén közölte: a brazíliai légierő Kanadában 12 De Havilland—Caribou gépet rendelt, amelyek napalm-bombák szállítására alkalmasak. Az ot­tani brazíliai katonai attasé mel­lett dolgozó törzstiszt elmondta Perssonnak: a repülőgépeket be­vetik a Brazíliában szabadon élő indiánok ellen, minthogy szem­beszegülnek minden civilizációs kísérlettel. A Persson gyanúját megala­pozó esetek egyike Peruban zaj­lott le, hat évvel ezelőtt. A Bra­zília határán élő kokama indiá­nok területére 1964. február 12-én fegyeveres csoport tört be, Re- yuena város polgármesterének, Gumericindo Floresnek vezeté­sével. E tudományos cégérrel ál­cázott „expedíció” gyakorlatilag a gumikereskedelem céljait szol­gálta, amelyben Flores is érde­kelt. A bennszülöttek két ízben támadták meg az expedíciót, egy tagját megölték, négyet megse­besítetek. Ugyanekkor mintegy 50 indián esett el az egyenlőtlen harcban, s az expedíció még tá­mogatást kért a hadseregtől is. Egy kombinált támadás során két B-26-típusú repülőgép tá­madta a kokamák falvait. Előbb csak gépfegyverrel, később rob­banó-, majd napalm-bombákkal. A légitámadásnak több mint száz áldozata volt. A hadsereg ezután további akciókat kezde­ményezett a kokama, a majo- runa és az aguaruna indiánok ellen. Tavaly Kolumbiában szabály- szerű vadászatot rendeztek in­diánokra, főként a ma még mint­egy 5 ezer főt számláló koima indiánokra. Ezt a hajdan föld­műveléssel foglalkozó kultúrné- pet a kelet-kolumbiai fennsíkok­ra szorították vissza, ahol nyo­morúságos nomád-vadász élet­módot folytat. Alkalmi állatlopá­sok az állattenyésztőknek ürü­gyet szolgáltattak a rendszeres embervadászatra. Egyes „vadász- társaságok” két-háromnapos kampányaik során 30—40 em­bert is megöltek. A Venezuela határterületén élő bari indiánok harminc évvel ezelőtt még mintegy 3 ezren vol­tak, de amint területük kezdett érdekessé válni az olajtársaságok számára, a csoport felét megöl­ték. Több százan az 1966-os jár­ványok idején haltak meg. Alig maradtak hatszázan, ezek jórészt az olajtelepeket környező nyo­mortanyákon élnek. A motilo- nék törzsét egyaránt üldözik Ve­nezuelában és a szomszédos Ko­lumbiában. Itt 15 évvel ezelőtt még mintegy 1500 motilone élt, azóta alig 300-an maradtak meg. Az indiánok üldözése és meg- nyomorítása az említett orszá­gokban nem esetleges, véletlen jelenség. Kíméletlenül lesújtanak rájuk, ha a gazdasági érdekek (telekspekuláció, útépítés, olaj-, gyémánt- vagy uránium-lelő­helyek kiaknázása) így kívánják. Semmilyen eszközt nem haboz­nak igénybe venni az indiánok­kal mint politikai ellenfelekkel szemben. A legmesszebbmenően kihasználják ellenük a hadsere­get, a rendőrséget és az igazság­szolgáltatást. Rab otnic s eszko D elő A bulgáriai Jamboltól néhány kilométernyire északnyugatra ta­lálhatók az i. e. IV—III. század­ban virágzott Kabil maradvá­nyai. A város akkoriban élénk kereskedelmi kapcsolatokat tar­tott a Fekete-tenger menti és a Balkán félszigeti kereskedő- és ipari városokkal. Saját bronz- és ezüstpénzt veretett. Nemrég új leletek érkeztek a körzeti múze­umba az antik városból. Egy Kabil falubéli lakos adományozta a múzeumnak az általa talált ólom vámplombát, amellyel haj­dan az árukat pecsételték le. Az i. e. III. századból való, és a nyugat-kisázsiai partvidék keres­kedelmi központjának, Efesznek a nevét viseli. Egy másik újabb le­let: Héraklészt ábrázoló már­ványfej, nem csupán a város fej­lett művészeti életéről tanúsko­dik, hanem kiegészíti a hiányzó adatokat is a kultuszról, amely- lyel Kabil e mitológiai hőst kö­rülvette. Neue Zürcher Zeitung 1970 végén nyílik meg a Queen Maryből, az óriási óceánjáróból kialakított múzeum. A forgalom­ból kivont utasszállítót a kali­forniai Long Beach városa vá­sárolta meg, majd egy magán- társaság, a kaliforniai múzeumi alapítvány negyven esztendőre kibérelte. Ezen a gőzösön lesz a világ legnagyobb oceánográfiai múzeuma; 30 ezer négyzetméter hasznos területe, s öt nagy terme harminc kiállításnak adhat he­lyet. Renoválás és átalakítás után még ebben az esztendőben megnyílik a múzeum egyik ré­sze, és ugyanakkor a hajó szállo­dája és étterme is. A szervezők évente hárommillió látogatóra számítanak. The Museum of Primitive Art A New York-i Primitív Művé­szet Múzeuma vándorkiállítás formájában mutatja be nagysza­bású gyűjteményét „Afrikai és afro-amerikai művészet: a transz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom