Múzsák - Múzeumi Magazin 1970 (Budapest, 1970)
1970 / 1. szám
a fejfedő különböztette meg: a török turbánt vagy fezt viselt, a magyar meg süveget. Egyébként ruházatuk — a török kaftán és a magyar mente — az egykori leírások, török miniatú- rák szerint szinte teljesen egyforma volt. Alaposabb megfigyelés után lehet csak az ábrázolások hosszú köpenyei között némi eltérést felfedezni: a kaftánon a saját szövetéből szabott alacsony, felálló gallér volt, míg a magyar urak széles, hátukra lógó, szögletes gallért viseltek. (A keleti ruházat, mint tudjuk, nem érte új hatásként a magyarságot a török hódítás idején, az őshazában, török fajú népek közvetlen szomszédságában alakult ki keleties viselete.) Mindenesetre az ismertetett mentefajta széles körben használatos volt a török időkben, ilyen ruhát visel például az 1648-ban elhunyt Illésházy Gáspár, Trencsén és Liptó vármegye főispánja egykorú ravatalképén. Az Ausztriából hazakerült bőrművesség! remek páratlan a maga nemében: hasonló viseletdarab egyetlen múzeumi gyűjteményben sincs. Nem könnyű tehát kideríteni, hogy hol készülhetett. Az istanbuli Top Kapu Szeráj gazdagon díszített, színpompás, hatalmas, rátétdíszes szultáni bőrterítőt őriz. Díszítőrendszere és kidolgozása erősen emlékeztet Nemzeti Múzeumunk új szerzeményére. A Szerájban kiállított emléket a XVI. századra keltezik, s a legmagasabb igényeket kielégítő istanbuli szultáni műhely termékének tartják. Lehetséges, hogy a bemutatott bőrkaftán is ugyanebből a műhelyből került ki, s az oszmán-török hadak magas méltósága viselte hajdan. Mindeddig egyetlen gyűjteményünkben sem volt hódoltságkori török öltözet. IFJ. FEHÉR GÉZA Illésházy Gáspár ravatalképe (1648) 13
