Múzeumi Közlemények 1974 (Budapest, 1974)
1974 / 2. szám
A honismereti munka és a Fejér megyei múzeumok Elöljáróban le kell szögeznem, hogy a múzeumok sok más egyéb feladatuk mellett alapításuk óta elsősorban a honismeretet szolgálják. A székesfehérvári múzeum ősének, a Fejér megyei Történeti és Régészeti Egyletnek az alapszabályai - éppen a szűkebb és tágabb haza múltjának jobb megismerése céljából - már 1873-ban leszögezték a gyűjtés, megőrzés, feldolgozás, valamint bemutatás feladatainak egységét, egymástól elválaszthatatlan összefüggését. E tekintetben országos viszonylatban egységes volt - s egységes ma is - a múzeumok tevékenysége. A munka mennyiségi és minőségi különbségei térben és időben mindig két tényezőtől függtek: az illető múzeum személyi és anyagi ellátottságától. Az elmúlt 30 évben, de különösen 1963-tól kezdve - a vidéki múzeumoknak tanácsi kezelésbe vétele óta - mindkét szempontból ugrásszerű növekedés következett be, ami a tartalmi munkában is szembetűnően jelentkezik. A Hazafias Népfront által néhány éve megindított honismereti mozgalom elvben és gyakorlatban egyaránt felmérhetetlen segítséget adhat a múzeumok egy évszázadra visszanyúló, hasonló tevékenységéhez. Azt írom, hogy adhat: ilyen óvatosan,mert az elméletben és a gyakorlatban egyaránt sok buktatója lehet és van is a honismereti tevékenység társadalmi mértékben való kiszélesítésének. A haszon nyilvánvalónak látszik: az egész várost, megyét, az országot átölelő társadalmi mozgalom pusztuló vagy kallódó történelmi értékek olyan tömegét tárhatja fel, gyűjthet! össze, a- milyet a legideálisabban ellátott múzeum sem tudna hirtelenében megmenteni. Másrészt a munka aktív részesei a legtermészetesebb módon és legközvetlenebbül ismerik meg szűkebb, vagy tágabb környezetük múltját, történetét. Nyilvánvaló az is, hogy e nagy 93
