Múzeumi Közlemények 1972 (Budapest, 1972)

1972 / 2-3. szám

rendeltek a XVIII-XIX. században. Hasonló edények készültek oroszlán helyett griffmadár alakú fogóval is .

Beszt ercebánya kőedénygyáráról keveset tudunk. Annál érdekesebb, hogy olyan patikaedényeket találunk termékeik között, melyek a latin gyógyszernév mellett a magyar megfelelőjét is tartalmazzák. A latin név antikva betűkkel, a magyar név ez alatt kurzív írással szerepel.

I g 1 ó keménycserépgyártásáról is kevés adatunk van .Termékeivel részt vett az 1842-es első magyar iparműkiállításon.Kossuth Lajos "igen dicséretes jóságának" minősíti a kiállított darabokat, különösen "az oly nehézségekkel járó glazúr alatti festés" terén elért eredményeiért érdemelt "teljes méltánylást és kitüntetést". Az innen származó patikaedények egy részének díszítésén a budai Kuny-féle gyár hatása érezhető: a szépia-barna máz alatti díszítés színben és motívumban az említett műhelyt utánozza.

Erdélyben, a Hunyad-megyei Batizon is létesült kőedénygyártó üzem 1806-ban. Készítményei közül különösen szem- betűnőek a csillogó fekete redukciós mázú edények. Ezeket füstölgő lángon, oxigén elvonásával égették és ezüst- vagy aranynitráttal díszítették. Nagy sikerük volt az 1842-es ipari kiállításon. Sárgás színű edényeik is gyakoriak. A batizi gyár a Torda melletti szindi vaspátos agyagot használta; ez az agyag sok vasvegyületet tartalmaz ás ezért barna színűre ég. Erre került aztán az átlátszó bóraxos máz. A sárga edények anyaga és máza olyan kemény, hogy késsel alig karcolható.

Zöld címerpajzsos, rózsaszín szalaggal összefogott zöld ág díszítésű, EXT. DULCAMAR. feliratú patikaedényünk egykor a dulcamara (= édeskeserű csucsor) kivonatát tartalmazta, melyet izzasztóként, húgyhajtóként és vértisztítóként alkalmaztak.

Batizon kívül Kolozsváron, Görgényszentimrén, Kászonyban és más erdélyi helyeken is működött rövidebb-hosszabb ideig kőedénygyár a XIX. század közepén, ill. második felében. Ezek

157