Múzeumi Közlemények 1972 (Budapest, 1972)

1972 / 2-3. szám

valamelyikének terméke az a hengeralakd, zöldszínű patikaedény is, amely az 1685-ben alapított kolozsvári "Egyszarvú-patika" edényei közül maradt fenn.

Miskolcon 1833-ban indul meg a kőedénygyártás; az üzemet 1841-ig Buttykai-József vezette. Ebből az időszakból származik az a hengeralakú, zöld csíkkal és fogógombbal díszített patikaedény, amely a mezőkövesdi "Üdvözítő"-patika számára készült. Felirata: EXTR. CENTAUR. M. Ezerjófű, másnéven földepe- tárnics kivonatot tartalmazott. Akivonat rendkívül keserű ízű szer, váltóláz ellen használták.

A gyár 1841 utáni periódusából is maradtak fenn patikaedények. Többnyire máz—alatti díszítéssel készültek, csak a kartus feliratait írták máz-feletti színezéssel. Egy nagyméretű, zöld, ovális kartusé kenőcstartóban beléndekből készült kenőcs (Ung. Hyosciami) volt, mely meg is színezte az edényt. A miskolci kő- edénygyár 1862-ben fejezi be véglegesen működését.

Amikor a Buttykai-féle gyár 1841-ben csődbe került, munkásai szétszéledtek. Egy részük az akkor még borsodmegyei Apát— f a 1 V á r a, másik részük Szilvásváradra települt. Az apátfalvi kőedénygyár a 40-es évek közepén lendül fel. Két patikaedény is ebből a korszakból való; ezek ívelt albarello alakúak, máz-alatti címerpajzs formájú kartussal.

Szép patikaedények maradtak fenn az ekkoriban induló murányi gyár termékei közül is. Ezek az edények hengeres testű- ek, kartusuk lóherében végződő címerpajzs. Oldalukat körbefutó szőlőfürtös, leveles ág díszíti. Tagolt fedelükön is megianét— lődik a szőlőleveles motívum.

A rozsnyói kőedénygyár termékei között sok a kehely alakú patikaedény. A kartus fekete keretes, a felső sarkából tobozfonat-minta indul. Az alapmotívum valamennyinél ugyanaz, mégis változatosak az edények, mert legfelül más és más ábrázolás szerepel. Egy SYR. AURANTIOR (= syrupus aurantiorum = narancsszörp) feliratú edényt mezőben futó, szájában szőlőt tar158