Múzeumi Közlemények 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 2-3. szám
intézetek, közgyűjtemények s "az itt lakó, műkincsekben gazdag, nagy családokkal és gyűjtőkkel együtt immár olyan központ, mely egészet képez". A további kötetekben a Nyugat-Felvidék , Kelet- Felvidék - az ún. Szepesség -, majd Erdély műkincseinek, végül pedig azoknak a gyűjteményeknek az ismertetése következett volna, amelyek az országon kívül vannak ás magyar eredetű vagy vonatkozású műtárgyakat foglalnak magukban. Radisics e felosztásában sajátos módon nem jutott szerep a Dunántúlnak, mely - mint éppen az 1896- évi milleniumi kiállítás előkészületei bizonyították - igen gazdag műgyűjteményekkel rendelkezett. Elég, ha az Esterházyak híres fraknói kincstárát, vagy a Batthyányiak németújvári és körmendi gyűjteményeit említjük meg, nem szólva azokról a kisebb, de ugyancsak jelentős gyűjteményekről, melyeket Vas, Sopron ás Veszprém megye kastélyai, kúriái őriztek. Jellemző, hogy Emich Gusztáv javaslatára a Műbarátok köre I. kötetként még nem a dunántúli műgyűjteményeket, hanem az uralkodóház "magyar műkincseit", illetve ezek feldolgozását vette tervbe. A 3 kötetes munka hiányosságai ellenére is mindmáig egyike a számontartott iparművészeti topográfiáinknak . Módszerében ugyan már túlhaladott, a feldolgozók célja és szándéka azonban ma is példamutatónak tűnik, méltán vált ki elismerést és tiszteletet. Míg a mai korszerű topográfiák egy-egy terület emlékeinek szinte hiánytalan számbavételét adják, a Magyar Műkincsek - sajátos szerkezeti konstrukciója miatt és az összeállítók szemléletének megfelelően - a különböző stíluskorszakok kiemelkedő műkincseit összesítve tartalmazzák. A fejezeteken belül kronológiai és nem topográfiai rendszerezés érvényesül. Ez elsősorban azt a célt szolgálta, hogy a múzeum társadalmi bázisát jelentő műbarátok, azaz gyűjtők körének tagjai is eredményesen használhassák. Egészében véve a Magyar Műkincsek a korabeli topográfia-szerkesz- tés valóságos stúdiuma. E munkában azonban egy további érdekes feladatra is vállalkozott Radisics: annak bizonyítására, "hogy Magyarországon a művészi ipar kerete korántsem volt olyan szűk, mint aminőnek azt 31
