Múzeumi Közlemények 1971 (Budapest, 1971)
1971 / 2. szám
A társadalmi tevékenységek eszközöket alkalmazó, használó és termelő módja és módszere azonban lényegében különbözik azoktól a sorozatosan ismétlődő cselekvésektől, amelyeket szokás néven emlegetünk. Ez a történelmi folyamat is az empírián,vagyis az érzékelés és a cselekvés egybeesésén alapuló fogalom: absztrakció. A szokás a cselekvések ismétlődésén alapul, egyrészt az egyén, másrészt a közösség viszonylatában. Ebben az attitűdben már anyagi erőként, tárgyként jelenik meg a tudatban is. Vannak tehát olyan cselekvések, amelyek élettevékenységek, ismétlések és ismétlődések, de az egyes embereken belül, elszigetelten nyilvánulnak meg: ezek az egyének sajátságai és tulajdonai. Vannak azonban nagy számmal olyan szokások, vagyis cselekvéssorozatok, amelyek közösségekhez, társadalmi csoportokhoz fűződnek, sőt sok esetben uralkodnak is rajtuk. Az ilyen szokás is valójában folytonos ismétlődés és csupán azért látszik feleslegesnek, mert hozzáilleszkedés, alkalmazkodás az adott közösség életének előző (múltbeli) és környező (ezektől elütő) formáihoz, más csoportok, más közösségek életmegnyilvánulásainak a módjaihoz, az adott közösség életmódjához. A munkáshagyományok genetikai bázisa a kisközösségek gazdag szokásvilága, szokásainak sokjelentésű rendszere, amely az egyén emberi magatartásában nyilvánul meg. Minden társadalmi jelenség lényegében objektív ugyan, de szubjektív emberi magatartásokban nyilvánul meg, válik érzékelhető-- vé, ténnyé. A társadalmi jelenség megnyilvánulásában így érvényesülnek mind az egyéni magatartás társadalmi összefüggései, mind a szociológiai törvényszerűségek, s nemcsak a szociálpszichológia törvényszerűségei. Ezért nemcsak a munkáshagyományt, a társadalmi jelenség észlelhető formáját, hanem a társadalmi jelenség lényegét, társadalmi tartalmát is fel kell tárnunk, ki kell szűrnünk az emberi magatartások empirikusan érzékelhető változásaiból. A valóság muzeológiai elemzésénél ki kell emelnünk az emberi magatartások empirikusan megfogható alakulásából azokat a specifikus mozzanatokat,. amelyek a társadalmi jelenség lényegi megnyilvánulását képezik. A munkáshagyományok muzeológiai vizsgálatánál szükségünk van mind a változatsorokra, az egymástól eltérő formákra, mind a szociológiai elemzés matema25
