Múzeumi Közlemények 1971 (Budapest, 1971)

1971 / 2. szám

Most, ezen a szép, verőfényes májusi napon olyan személy emlékét idézzük, aki ugyan nem volt szentesi születésű, de szinte egész élete és munkássága városunkhoz, jórészt múzeumunk alapításához és munkájának kiteljesedéséhez kötődött. Csallány Gáborra emlékezünk.

Pályafutását a Magyar Életrajzi Lexikon igen tömören így foglalja össze:

"Tolnatamásiban I87I. május 10-én született és Budapesten 1945» január 51-én halt ^meg. .Múzeumigazgató, szakíró. Az Ármentesítő Társulat műszaki napidíjasaként került Szentesre 1895-ban, ahol később vármegyei kórházi gondnok lett. 1897-ben lerakta a szentesi Csongrád Vármegyei Múzeum alapját, amely az általa feltárt •sokezer szarmata, gepida, avar stb. sírleletben gazdag. Létrehozta a szentesi Tornaegyletet, a szentesi Sakk-kört, 1900-ban a Szentes c. újságot szerkeszti. 1894. évtől kezdve többszáz cikket, önálló tanulmányt írt, amelyek zömmel országos szakfolyóiratokban és a szentesi lapokban .jelentek meg."

A sokatmondó, de mégis szűkszavú lexikon-adatokat alaposan bővítenünk kell, hogy Csallány Gábor tevékeny és eredményekben gazdag életét a maga példamutató teljességében láthassuk.

Amikor Szentesre kerül, fiatal, mindössze 22 éves tisztviselő. Kosztka Károly mérnök jóvoltából rövidesen itt ismerkedik meg az éremtan tudományával, amelynek később szakembere s e minőségében a Nemzeti Múzeum megbízottja lesz. Tulajdonképpen e tevékenységével már elkötelezte magát a nagyon is sok szálból ösz- szetevődő múzeumügynek, annyira, hogy életrajzát múzeumunk történetének vázolása nélkül nem is lehetne megírni. E múzeum működésének csak utóbbi 25 esztendeje nem függ össze szorosan Csallány Gábor életével.

1895-ben régészeti tevékenysége kapcsán válik neve ismertté. Ügybuzgalmának eredményeként 1897-ben megalakul a Csongrád Megyei Történelmi és Bégészeti Társulat. 1899-ben a Nemzeti Múzeum, értékelve addigi numizmatikai és régészeti tevékenységét,

12