Múzeumi Közlemények 1971 (Budapest, 1971)

1971 / 2. szám

meghívja az első ilyen kérdésekkel foglalkozó konferenciára. 1900-ban az első központilag szervezett néprajzi tanfolyamra is meghívást kap.

Már a század elején, úgyis mint a Társulat tagja, ismeretterjesztő előadásokkal teszi közkinccsé fiatal múzeumi múltra visszatekintő munkájának eredményeit. A krónika feljegyzése szerint ő volt az első hazánkban, aki diavetítéssel illusztrált előadást tartott az őskorról.

Időközben - az éppen az ő munkásságának eredményeként létesült régészeti gyűjtemény gyorsan gyarapodott. A Gégészeti Társulat méltó körülményeket óhajtván teremteni a gyűjtemény közhasznúvá tétele számára, 1905. május 29-i közgyűlésén kimondta, hogy a társulati tulajdonban levő gyűjteményt a vármegyei tulajdonába engedi át. hogy fenntartását és fejlesztését a vármegye gondoskodása még jobban előmozdítsa. Ez a kívánság csak 1913-ban kezdett igazán megvalósulni, teljesedését azonban az egy évvel később kitört gyászos emlékű első világháború megakadályozta.

A háború befejeződése után Csallány Gábor korábbi ügybuzgalmához méltóan nagyarányú régészeti ásatásokba fog. A végül is több mint félévszázados tevékenységének eredményeként országos, sőt, bizonyos vonatkozásban európai hírű népvándorláskori gyűjteményt hoz létre.

Sokat dolgozik, sokat utazik. Több nyelvet megtanul, s Európa szinte valamennyi múzeumát bejárja. Mégis sok évnek kell eltelnie ahhoz, hogy hivatásos muzeológusnak nevezhesse magát. Az általa alapított múzeum 1922-ben már fennállásának 25. éves évfordulóját ünnepli,s még további négy munkás esztendő múlik el, amikor Csallány Gábor hivatalosan is igazgatója lesz. Kinevezése addig teljesen fizetés nélkül végzett lelkes munkásságának elismerését is jelentette.

Amint életrajzából is kiderül,egész életében sokoldalú és szerteágazó közéleti tevékenységet fejtett ki.Számos árosi egyletben, társulatban töltött be elnöki és vezetőről tisztet.

15