Múzeumi Közlemények 1969 (Budapest, 1969)

1969 / 1. szám

A munkásosztály hagyományainak .közös jellemzője, hogy nemcsak a világkép, hanem a világnézet kialakítását is szolgálják. Minden ember természetes törekvése, hogy igyekszik meghatározni helyét és helyzetét a világban. Ez azonban nagyon bonyolult folyamat. A helymegtalálás egyik feltétele a konkrét természeti és társadalmi környezethez valő viszony kialakítása. A világkép az emberrel együtt alakul ki, egész sereg tapasztalati ismeretre épül, amig tudatossá, amig a fogalommal kifejezhető életviszonnyá alakul. Az empíria jellegzetessége, -hogy észlelés, hit, érzelem,képzelet és maga a megismerés, - mint a fogalom fiziológiai és pszichológiai bázisa, - tagolatlan egységben jelenik meg az egyéni tudatban, az emberi agyban. A szubjektum azonban az objektiv feltételeknek is megjelenési formája. Ha az agyban nem keletkeznek oly egyszerű, motorikus jellegű belső információk, reflexek, akciók, amelyek az egyéni tudatot mozgósítják a közéleti funkciók kiteljesitésére, a tudományos ismeretek nem válhatnak az egyén számára érzékelhető jelenségekké. A műveletlen ember nem képes korszerűen megértetni tapasztalatait másokkal és igy egyszerűen elzárja magát a tudás társadalmi forrásaitól.

Balassa Iván, a Mezőgazdasági Muzeum főigazgatóhelyettese arra hivja fel a közfigyelmet, hogy „a dolgozó tömegek régi mindennapi életének vizsgálata, az osztályok és a rétegek közötti különbségek érzékeltetése, a politikai történelem mögött meghúzódó ke- vésbbé ismert kulturális kérdések feltárása és széleskörű megismertetése a néprajztudományra vár." (Néprajzi Tájékoztató 1968. 1, 10. p.) Igazat adunk abban is véleményének, hogy ezek a kérdések a felszabadulás óta várják a néprajzi kutatók behatolását a mindennapi élet sokszor áthatolhatatlan dzsungelnek látszó rengetegébe. Dankó Imre, a pécsi Janus Pannonius Muzeum főigazgatója is arra figyelmeztet újabban (Pécsi Janus Pannonius Muzeum Évkönyve 1966. 65-74. p.), hogy a termelőszövetkezetekben folyó paraszti élet gyors ütemű fejlődése az eddigieknél magasabb szintű, fejlettebb kutatási módszert alkalmazó néprajzi elemzést igényel. A termelőszövetkezetek gazdasági kérdéseinek kutatásától messze elmaradnak a néprajzi kutatások. A termelőszövetkezeti paraszti életmód kutatásánál, bár most is főként szóbeli közlések és megfigyelések segítségével végezhetők, . a munkáshagyományokkal kapcsolatos problémák is jelentkeznek, ezektől eltérő színezettel.

60