Múzeumi Közlemények 1969 (Budapest, 1969)
1969 / 1. szám
Ezért a feudális hagyományrendszert konzerváló polgári világkép alapján kialakult etnográfia leghaladóbb gondolkodású tudósai is. értetlenül állanak a szocialista életmód jelenségei előtt. A gyakorlat máris létrehozta azokat a hagyományokat, amelyeknek létével a polgári gondolkodásmód természetszerűen nem számol. A termelőszövetkezeti parasztság életmódja szervezettség tekintetében a munkásosztály humánus hagyományait kezdi érvényesíteni, mig a munkásosztály mindennapjai telitődnek azokkal az empirikus ismeretekkel, amelyek hagyományos rendszerében a hiedelmeknek is jelentős társadalmi funkciója van. A termelőszövetkezet sokkal inkább gyakorol ma is közvetlenül hatást a hozzátartozók életének kialakítására, mint a szocialista gyár, vagy az ipari üzem, ahol a közösségi ügyek intézésére a hagyományos munkásszervezeteket létesítik ma is. Dankó szerint a termelőszövetkezet szocialista jellegére döntő hatást gyakorol az a körülmény, hogy voltak-e a termelőszövetkezetnek az alakulás előtt hagyományosan közös gazdálkodási formái és termelő szövetkezései. Minden termelőszövetkezetnek egyedi története, fejlődésének sajátos menete van, mert sokféle paraszti réteg ötvöződik benne a munkásosztály szövetségesévé. A paraszti tudatformák viszont nemcsak a földtulajdonban, hanem a kiscsoportok természetes hagyományrendszerében is gyökereznek. Az uj csoportok, a termelőszövetkezetek életmódját a hagyományrendszerhez, a szocialista termelési viszonyokhoz és a művelődéshez való sokféle viszonyulás jellemzi. A néprajzi kutatások feladata a változatok kialakulásának rendszerét, törvényszerűségeit feltárni, hogy az uj viszonyulások még tudatosabbak és sikeresebbek legyenek, mint eddig voltak. Dankó Imre a termelőszövetkezeti parasztság, - mezőgazdasági munkásságnak is joggal nevezhetnénk, - életmódjának néhány fontos csomópontjára is rámutat. Ezek dialektikusán függenek össze a muilkásosztály Nagy Dezső által vázlatosan bemutatott hagyományrendszerével. Ilyen jellegzetességek:- a társadalmi szervezettség erősödése, a család gazdasági szervezetének felbomlása (okok: a nők és a gyermekek külön jövedelme) 61
