Múzeumi Közlemények 1969 (Budapest, 1969)

1969 / 1. szám

A munkáshagyományok gyűjtéséről

*

Napjainkban mind többet hallunk a honismeretről, a honismereti munkáról, mint a hazafias nevelés egyik hasznos eszközéről, népművelési formájáról. Ortutay Gyula akadémikus, a TIT elnöke a Hazafias Népfront országos kongresszusán azt fejtegette, hogy a honismereti munka elválaszthatatlan a néprajztól, a néprajzi kutatások tudományos és társadalmi hasznától. „Aki a honismereti gyűjtés során nem látja meg egy ácsszekerce nyelén az elődök munkáját, - mondotta - aki nem tudja, hogy a városokat, kastélyokat, parasztházakat munkás és paraszt mesteremberek teremtették meg, mint minden értéket ezen a világon, - az sem a néprajznak, sem a honismereti munkának lényegét nem érti." (idegenforgalom 1968 jun.) A munka és a munkásosztály társadalmi szerepe nem mindig volt ily természetes és előkelő, - még a legutóbbi években sem. Nagy Dezső hasznos módszertani segédletének megjelenése alkalmával ezért kell erről is bővebben megemlékeznünk. A történelmi folyamat felidézése és rögzitése a jövő számára is figyelembe veendő tanulságokat Ígér.

Nemcsak hazánkban, más országokban is nehezen alakultak ki a munkáshagyományok gyűjtésének és tudományos feldolgozásának a társadalmi- feltételei . A felszabadulás előtt a polgári történetírás, a néprajz, a tudományos közvélemény az osztályharcokkal nem foglalkozott, sőt minden törekvése arra irányult, hogy ezek emlékét teljesen befedje az idő. Az osztálytársadalmakban a számbelileg rohamosan növekvő munkásságnak törvényes lehetősége sem volt arra,' hogy a kor tudományos színvonalán foglalkozzék saját emberitársadalmi problémáival és azok -megoldásának tudományos lehetőségeivel. A munkásosztály elsőrendű feladatként politikai tudatának

* Nagy Dezső: Honismeret és munkáshagyomány. Tematikai segédlet a krónikairáshoz. (Honismereti Útmutató Szakkörvesetők számára,' 7. füzet.) Bp. 1968. 70 p. cimü, a Népművelési Intézet kiadásában megjelent munkája kapcsán.

53