Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-05-01 / 5-6. szám
s^ÍTúzeumi Hírlevél vált, mint a Romy Schneider-filmek, vagy az Elisabeth-musical. Az utolsó teremben kialakított tv-sarokban az ezekből készült összeállítást is megtekintheti a látogató. További információk: www.kiralyikastely.hu/erzsebet Kaján Marianna, Kovács Éva NYÍREGYHÁZA Tanya - Utak A Nyíregyháza-környéki tanyák az ezredfordulón Városi Galéria 2007. június 25-ig A Néprajzi Múzeum által jó öt évvel ezelőtt kezdeményezett s azóta immár önálló kutatási ággá terebélyesedett jelenkor vizsgálat, az úgynevezett Madok-program részeként indult útjára az első eredményeket bemutató Kiállítási Dominó elnevezésű sorozat. A 2006-ban tehát már látványszerű feldolgozásokkal is előrukkoló hazai - többnyire etnográfus/kultúraantropológus irányultságú - muzeológus gárda megmutatkozása nemrég Nyíregyházán egy új szegmenssel bővült. (Itt fejezzük ki csodálkozásunkat: a Dunától keletre eső múzeumok közül - Vác és Nyíregyháza kivételével llllll Kiállítási installációk, tárlók, egyedi tárgyak tervezése, kivitelezése, gyártása, nagy méret- és színválasztékban. MKI PLEXI - a plexi termékek gyártója 1031 Budapest, Aranyos u. 10. tel: [36-11340-3704, fax: [36-11 230-0024, email: info@mkiplexi.liii, www.mkiplexi.liu eddig - további intézmény még nem csatlakozott; meglehet, a kutatástörténet később majd ennek okait is fel fogja tárni!) A Jósa András Múzeum vezető etnográfusa, Szabó Sarolta volt az, aki kellő felkészültsége mellett meglehetős kurázsival 2006 júliusában a Debreceni Egyetem néprajzos hallgatóival nekivágott a Nyíregyháza körüli tanyák világának. A helyzetet, illetve a feldolgozást és kiegészítő tárgy- és adatgyűjtést nehezítette, hogy nem sokkal később megkezdődött a Jósa András Múzeum épületének felújítása. így a meglévő gyűjtemények mozgatási és elhelyezési feladatai mellett párhuzamosan egy teljesen új gyűjteményi egység körülményeinek biztonságos kialakítása is megoldásra várt. Kihívást jelentett még az is, hogy a múzeum egy vendég helyen, a szinte kizárólag képző- és iparművészeti bemutatóknak helyet adó Városi Galériában rendezte be és szervezte meg a kiállítást, amely így a kiállítás további működtetésével kapcsolatban jelent- a szokásostól eltérően - több fejtörést és alkalmazkodási készséget, elsősorban a látogató részéről. A kiállítás végül is a tervek szerint időre elkészült, megnyitójára pedig március 29-én délután került sor. A Kiállítási Dominó nyíregyházi elemét a megnyitó alkalmával Fejős Zoltán, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, a téma ötletgazdája és irányítója „illesztettetette helyére”, míg a házigazda város mai vezetőinek képviseletében Nagy László, a kulturális ügyekért is felelős alpolgármester a következő rövid beszéddel fordult a jelenlévőkhöz: „Egy év híján 65 éve annak, hogy a magyarországi szlovákság és a szlovákiai magyarok kiváló ismerője, dr. Márkus Mihály tollából megjelenhetett a legendás Bokortanyák népe című kötet. Azóta ez bibliája mindazoknak, akik a Nyíregyházát benépesítő, majd annak (főleg mező-) gazdálkodását felvirágoztató, hagyományaiban mind a mai napig szigorú munka központú értékelvet valló tirpák családok s az ő példájukon végleg idevállalkozottak sajátos kultúrájára kíváncsiak. S kíváncsiak úgy és akként, hogy közben nem csak a megszépítő és gyakran képeskönyvszerűen idealizált nótás-táncos-burszás életképekre, hanem a mindennapokban zajlott és zajló értékteremtésre is figyelni akartak, akarnak. Azokra a sokszor láthatatlan, de legalábbis igen nehezen feltérképezhető szokásrendre, amely a távolról, de legalábbis a kívülről jövőknek mindig nehezen nyílt s nyilvánult meg. Márkus Mihály idevaló vagy ideszármazott szellemi kutató-utódai: földrajztudósok, táj- és népkutatók, szociográfusok, valamint a tárgyak és a szellem kincseit búvárló néprajzosok mai nemzedéke nem könnyen, de ha befogadásra lelt, bizalommal és figyelemmel kísérve járhatott s járhat tanya-kereső útjain. Több értelemben véve is: más világ ez. Más világ volt a tirpák és a melléjük települt, netán beházasodott, bevállalkozott családok élete-világa, mint például a kis- és nagykunsági, vagy Szeged-környéki tanyásoké. Más világ volt köztük és általuk még az 1900-as évek első évtizedeiben, de akár még az 1950-es évek végén is. Ez utóbbiról - ha volt keserűség akkor is bőven - még ma is szívesen beszélnek, ha van hozzá kellő idő, türelem és látható őszinte érdeklődés - a ma embere részéről, legyen az „kutató-felderítő" iskolázott ember, vagy a hazalátogató kis-, vagy dédunoka, vagy netán új, portáját már fényesre csiszoló, nyaral-88
