Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-05-01 / 5-6. szám
©íJTúzeumi Hírlevél J© „Álom luxuskivitelben" Tiffany és Gallé - a szecessziós üvegművészet mesterei Iparművészeti Múzeum 2007. november 18-ig Világviszonylatban is ritkaságszámba megy az Iparművészeti Múzeumban nyílt, a Budapesti Tavaszi Fesztivál részeként bemutatott szecessziós üveggyűjteménye, amely két művész-üveggyáros - az amerikai Louis Comfort Tiffany és a francia Emile Gallé - remekművei köré szerveződik, ám mellettük megjelenik a szecesszió üvegművészetének több jelentős európai és magyar képviselője is. Opálos vagy zománcozott, nemesfémszerűen vagy szivárványosan fénylő, mívesen díszített és formatervezett üvegtárgyak ritka seregszemléjét tekintheti most meg a hazai közönség. A Tiffany névről valamennyiünknek a luxus és az elegancia jut eszébe, és nem véletlenül: a híres ékszerész - kinek az „Álom luxuskivitelben " című filmből is ismert luxusáruházában Audrey Hepbum, Marilyn Monroe és Greta Garbo is vásárolt -, majd fia, Louis Comfort Tiffany üvegművész tette halhatatlanná a nevet formatervezett, színes díszüvegeivel. A Tiffany szó hallatán a hazai közönség a színes, mozaikszerű, üvegernyős lámpákra gondol először - ezek helyett most formatervezett tálak, vázák és más varázslatos, színpompás és opálos üvegtárgyak sorát tekinthetik meg. A közel 150 darabos kiállítás része az Iparművészeti Múzeum nemzetközileg is ritkaságszámba menő, csaknem 60 darabos Tiffany-gyűjteménye, valamint a hosszú ideje csak részleteiben bemutatott, ám nem kevésbé jelentős 44 darabos Gallé-gyűjtemény is. A szecessziós üvegművészet másik meghatározó egyénisége botanikát, történelmet és művészettörténetet tanult, majd 1867-ben saját üveggyárat alapított a kelet-franciaországi Nancyban. Alig tíz év múlva óriási sikert aratott az 1889-es párizsi világkiállításon. 1901-ben megalapította a Nancy-i iskolát, melynek tagjai az új üvegművészeti stílust művelték. Botanikai tanulmányai műveire is hatással voltak: üvegeiben a virágok és rovarok - szitakötők, lepkék, molyok, hangyák, bogarak - mindenféle alakban megtalálhatók. Az Iparművészeti Múzeum Gallé-gyűjteményében is a növénymotívumokkal díszített üvegek vannak többségben. A növénymotívumok rendszerint szimbolikus tartalmat is kaptak. Gallé költői címeket is adott üveg-ciklusainak: „Beszélő üvegek", „Üvegbe zárt versek", „Fekete vázák”, „A bánat vázái”. Tárgyain nemegyszer sejtelmes verssorokat is üvegbe csiszolt. Gallé-re nagy hatással volt a japán művészet is, és az üveggyártásban meghonosította a „japonizáló” stílust: a mostani kiállítás is bemutat néhány japán lakk, kerámia tárgyat, valamint fametszetet a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményéből. Magyar művészektől 26 művet vonultat fel a kiállítás. Egy magyar tudós, Pantocsek Valentin Leó (1812-1893) nevéhez kötődik a színváltó (irizáló) lüszteres technika, melyet Pantocsek a magyarországi zlatnói manufaktúrán kísérletezett ki. Kutatásait a római kori üvegek föld-sók okozta elváltozása - gyöngyházfénye- inspirálta. A kiállítás válogatást mutat be az 1860-as években készült, többnyire antik formákat követő, irizáló felületű íriszes üvegei közül, amelyek a színjátszó lüszter-bevonatok úttörő példái. Sovánka István (1855-1944) munkáit - használati- és díszüvegeit- a Schreiber-gyár és Giergl-műhely után a kor legfejlettebb magyarországi üveggyárában, a zay-ugróczi üveggyárban készítette el, Gallé réteges üvegeihez hasonlóan, az irizálást is alkalmazva. A kiállítás bemutatja Sovánka István franciás, virágos vázáit, a Rippl-Rónai József által gróf Andrássy Tivadar ebédlőjéhez tervezett színtelen, tojáshéj vékonyságú üvegtárgyakat és Róth Miksa Tiffany-üvegekből komponált üvegablakait is. A kiállítás két magyar művész, Smetana Ágnes és Horváth Márton műveivel zárul. A tárlat művészettörténésze: Balla Gabriella. Tervezője: Jerger Krisztina. Breuer Marcell: Design és építészet A Vitra Design Múzeum kiállítása, Weil am Rhein, Németország Ludwig Múzeum 2007. július 8-ig A pécsi születésű Breuer Marcell (1902-1981) - vagy ahogy világszerte ismerik: Marcel Breuer - a 20. század egyik legnagyobb hatású modernista építésze és bútortervezője. E kiállítás meg-84
